Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-489 - 1906-490
490. szám. 233 ter a zárszámadások kapcsán ép agy indokolja ós a ministeri indokolásokat az állami számvevőszék ép agy közli, mint, bármely más költ- ési ezimíick és illetve a czim egyea rovatainak eltéréseit. Ezzel szemben pl. a versenyfogadásokból származó lótenyésztési alap költségvetési ée zárszámadási alap kezelése a következő. A költségvetésben egy és ugyanazon összegben vannak felvéve az alapból származó bevételek és kiadások, agy bogy ezen alap bevételeinek és kiadásainak, a köli sbe való beillesztése az államháztartás eredményeire tulajdonképeni befolyást nem gyakorol, mert a bevételek és kiadások egy-egy tétele mindenkor következetesen egymást egyenlítik ki. Épen ezért az ezen tétel kezelésénél mutatkozó eltéréseket a zárszámadás kapcsán nem is indokolja a minister, hanem egyszerűen annyit jegyez meg, hogy az ezen az alapon mutatkozó tulkiadás átfutó természetű, mert az ezen alapnak rendes bevételei alatt előirt hasonösszegű bevételi többletével teljes mértékben ellensúlyozva van. Az alap ilyeténképen való kezelése nyilvánvalóan helytelen. Helytelen pedig azért, mert a költségvetéshez a főösszegek szembeállításán kivül minden évben egy-egy részletez« -atnltatik. a melyben az alap bevételei és kiadásai tételenkint irányoztatnak elő; ugyancsak a zárszámadásokból az alapok és alapítványok kezelései eredményeiből kitűnik azután az, hogy az egyes tételek előirányzatai miként tartatrak be. így a folyó évben kitűnik pl., hogy kiadások czimén <•/. alapnál 20.000 korona előirányzattal szemben 53.037 korona utalvánvoztatott. a nélkül, hogy ezt n többkiadást a minister indokolná, hogy az indokolás ezen hiányára vonatkozólag az állami számvevőszék megjegyzést tenne. Újból más képet nyújt pl. az országos erdei alap költségvetése és zárszámadása. Az állami költségvetésben «-zen alap kiadásai és bevételei csak tárgyuk szerint vannak egyenkint feltüntetve, összegük azonban egyetlen ben van kimutatva, a nélkül, hogy az igen változatos ezímmel előirányzott kiad;»sok mikénti megoszlása a költségvetésben előirányozva volna. Ezzel szemben a zárszámadásban az alapok és alapítványok kezelési eredmenyénél külön-külön vannak az egy^s kiadások és bevételek elszámolva, a melyeket azonban Bemmiképen sem lehet a költségvetéssel összehasonlítani, minthogy ez utóbbi semmi részletezést fel nem mutat. Ismét ma's alapok, igy pl. az erdő vásárlási alap egyáltalában nem szerepelnek a költségvetésben. Ezek kezelése tekintetében tehát a törvényhozás teljesen szabad kezet enged az illető kormányzati ágaknak. Más alapoknál, igy pl. az országos közgazdasági alapnál és az országos szarvasmarhatenyésxtési alapnál csak az alap jövedelméből a tárcza javára megmarad«'» öss an mint bevétel a költségvet' - zárszámadásba beillesztve, a nélkül, h gyóbkónt ezen alapok kezelésére, jövedelmeik hováforditására nézve akár krdrs« ú előirányzatot, akár a zárszámadási elszámolást magukban foglalnának. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy az alapok kezelésének ezen teljesen 'lvozatlan volta, a mely azután annyiféle kezelést eredményez, a hány alap van, odavezet, hogy ezen alapoknak tisztán az állam bevételeiből képződött ós egyedül állami czélokra rendelt vagyonának mikénti gyümölcsöztetése és a jövedelmek, valamint a vagyonnak mikénti felhasználása teljesen ki van vonva a törvényhozás elhatározásának és ellenőrzésének köréből és ugy a vagyon kezelése, mint a jövedelemnek hováforditása szinte kizárólag az egyes ministeriumokra van bizva. a melyeknek ezen működését még az állami számvevőszék is csak részben veheti ellenőrzés alá. Ezen a tarthatatlan endi iromány. IX. 19Q
