Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-446
44 G. szám. 161 A fentiekben vázolt érdekellentétek lehető kiegyenlítése czéljából a helyi érdekeltség képviselőinek részvételével megtartott értekezlet alkalmával ugy közgazdasági, mint forgalmi szempontokból mindkét vonalnak, nevezetesen ugy a dolha—beregkövesd—beregszász, mint a beregkövesd—nagyszöllősi vonalnak egyidejű létesitése határoztatott el, s miután utóbb az Ugocsa vármegyei érdekeltség is kijelentette, hogy a nagyszőllős—beregkövesdi vonal létrejöttét támogatni fogja, a »Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság« által készített vasuttervezet engedélyezése vétetett czélba, mig a Dobosffy Ferencz által tervezett nagyszőllős—salánk—dolhai vasút engedélyezése ügyében a tárgyalások megszakittattak. A »Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság«-gal folyamatba tett engedélyezési tárgyalások során a beregszász—beregkövesd—dolhai és beregkövesd—nagyszöllősi vasutvonalak engedélyezési, épitési és üzletberendezési feltételei tekintetében megfelelő megállapodások jővén létre, nevezett részvénytársa sá g a szóban levő vasút megépítésére és üzletben tartására kötelezettséget is vállalt. Az e tárgyalások folyamán létrejött lényegesebb megállapításokat a következőkben van szerencsém ismertetni. Mindenekelőtt tisztelettel felemlítem, hogy a szóban levő vonalak »Borsavölgyi gazdasági vasút« elnevezés alatt létesíttetnék, hogy a vasút alárendeltebb jellege már magában az elnevezésben is kifejezésre jusson, a vasút egyébként azonos czélokat lesz hivatva szolgálni, mint a melyeket az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek a helyi érdekű vasutakra nézve megállapítottak. Épen ez utóbbi körülményre való tekintettel a kérdéses vasút engedélyezési feltételei a fentebb idézett törvényczikkek határozmányainak alapul vétele mellett állapíttattak meg. Figyelemmel azonban arra, hogy a hivatkozott törvényczikkek kifejezetten a helyi érdekű vasutakról szólnak, figyelemmel továbbá arra, hogy ezen vasút részére a szokásostól némileg eltérő kedvezmények és könnyítések is biztosíttatnának, habár a kérdéses vasuttervezet szigorúan véve nem is tartozik azok közé, melyeknek engedélyezése az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV' törvényczikkek 1. §-ai értelmében a törvényhozásnak kifejezetten fentartatott' mindazonáltal ezen vasút engedélyezéséhez a törvényhozás felhatalmazásának előzetes kieszközlését tartottam szükségesnek. Ezek előrebocsátása után áttérek az engedélyezési feltételek lényegesebb határozmányainak részletes ismertetésére. A tisztelettel idecsatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett vasút egyfelől a m. kír. államvasutak Beregszász, másfelől az ugyanezen vasutak Nagyszőllős állomásának közvetlen szomszédságában létesítendő átrakodó állomásokból kiindulólag Beregkövesden és Ilosván át Dolháig vezető fővonalakból és a létesítendő gazdasági vasút Ilosva állomásából kiágazólag Szajkófalváig és Dolhától kiágazólag Kovácsrétig vezetendő szárnyvonalakból állana, mely szárnyvonalak egyelőre csak árúforgalom közvetítésére rendeztetnének be. Az egész hálózat hossza 103 kilométer és pedig a beregszász—beregkövesd— dolhai vonal 67 kilométer, a nagyszőllős—beregkövesdi vonal 20, az ilosva— szajkófalvai szárnyvonal 7, és végül a dolha—kovácsréti szárnyvonal 9 kilométer. A pálya 076 méteres nyomtávval építtetnék és motoros üzemre olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. Főrendi iromány. K. 1906—1911, 21
