Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-362

58 362. szám. 362. szám. (17. ülés, 296. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t.-cz. módosítása tárgyában beadott törvényjavaslatról. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, hasonlóan a vele egyidejűleg benyújtott és a főrendiház legutóbbi ülésében elfogadott két igazságügyi javaslathoz, melyek időközben már törvényerőre emelkedtek, elsősorban a kir. Curia tehermentesitésót van hivatva előmozditani. Ezt a czélt főként a javaslat 3. és 4. §-a szolgálja; az előbbi azzal, hogy az ügyvédi kamara választmányának és fegyelmi biróságának határozatai ellen a kir. Curiához engedett felebbvitel, valamint az ügyvédi kamarák fegyelmi biróságai között felmerülő illetőségi összeütközések elintézését a kir. Curiánál vegyesen, curiai birákból és ügyvédekből szervezendő hét tagú külön ügyvédi tanácsra kivánja ruházni; a 4. §. pedig azzal, hogy az ügyvéd elleni fegyelmi ügyben a fegyelmi eljárást elrendelő határozat és a vádhatározat ellen való külön felebbvitelt kizárja, s az e határozatok által okozott sérelmek orvoslása iránjbi keresetet a véghatározat elleni felebbvitel keretébe utalja. A javaslat indokolásának végén felhozott adatok igazolják, hogy a felébb vitelnek ettől a megszoritásától a kir. Curia munkaterhének számottevő csökkenése várható. E mellett a főczél mellett a törvényjavaslat még egy másik fontos érdeknek is kivan szolgálatot tenni, a midőn az ügyvédi kamarák hatáskörébe tartozó egyes ügyeknek felsőbb fokon való elintézésében a kir. Curiánál a birói elem mellett az ügyvédi kar tagjainak is megfelelő közreműködést biztosit s igy megadja lehetőségét annak, hogy ezen ügyek felébbviteli elintézésében a szigorú törvényesség mellett az ügyvédség testületi érdekei ós felfogása is közvetlenül érvényesüljenek. Ezt a érdeket tartja szem előtt a javaslatnak az a rendelkezése is, a mely az ügyvédi vizsgáló-bizottság elnökségében a birói karral egyenlő számú képviseletet kivan biztositani az ügyvédi karnak is. Ugy méltányossági, mint gyakorlati szempontból egyaránt helyes intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat az 1874 : XXXIV. t.-cz azon korlátozó rendelkezésének megszüntetésében is, mely szerint az ügyvédi vizsgát csak egy izben és csak egészben lehet megismételni. A vizsgálat szigorának fokozása s ezzel az ügyvédi kar színvonalának emelése bizonyára inkább várható