Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-360

360. szám. 53 kamarához tartozó ügyvédek száma annyira növekedett, hogy a választmányi tagokat az e tiszttel járó munka túlságosan megterheli, a választmányi tagok számának szaporitása szükségesnek mutatkozik. A javaslat 2. §-a ennélfogva a választmányi tagok számát 36-ra emeli ós egyúttal megszünteti a buda­pesti ügyvédi kamaránál a rendes ós póttagok közti külömbsóget ; mert e kamaránál a rendes és póttagoknak egyenlő munkakörük van és egyenlően viselik az e tiszttel járó terheket. A 3. §-lwz. Az ügyvédi kamarák hatáskörébe tartozó egyes ügyeknek felsőbb fokon való elinézése az ügyvédi rendtartás szerint a kir. Curiára s illetőleg annak fegyelmi biróságára (kisebb fegyelmi tanács) van bizva. Ilyen ügyek neveze­tesen az ügyvédi kamara választmányának az ügyvédek ós ügyvédjelöltek lajstromába való felvétel tárgyában hozott határozatai ellen megengedett felebbvitel (1874 : XXXIV. t.-ez. 7., 11. §$.) ; továbbá fegyelmi ügyekben az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatai ellen megengedett felebb­vitel (id. t.-ez. 75. §.), úgyszintén az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai között felmerült illetőségi összeütközések elintézése (id. t.-ez. 77. §.). Nemcsak az ügy vécü karnak általános óhajtása, hanem ezeknek az ügyeknek különleges természete által is igazolt kívánalom az, hogy azoknak elintézésé­ben a kir. Curiánál a birói elem mellett az ügyvédi kar tagjai is megfelelő módon közreműködjenek ; inert csak ily úton lehetséges teljesen megvalósítani azt a czólt, hogy ezeknek az ügyeknek felebbviteli elintézésében a szigorú törvényessé« 1 mellett az ügyvédség kari érdekei és felfogása is közvetlenül érvényesüljenek. Ennek a kivánalonmak megvalósítása a javaslat keretében annál is inkább indokoltnak mutatkozik, mert ez a javaslat tulajdonképpeni czélját, a kir. Curia tehermentesítését is jelentékenyen elő fogja mozdítani. A javaslat az emiitett kivánalonmak akként felel meg, hogy a szóban forgó ügyeknek elintézésére a kir. Curiánál vegyesen cariai birákból és ügy­védekből álló külön ügyvédi tanácsot szervez, mely a hatáskörébe tartozó e gyes ügyek elintézésénél hét tagból, nevezetesen az elnökön kivül 3 kir. cu'riai biróból ós 3 ügyvédből fog állani. Az üoyvódi tanács elnöke a kir. Curiának egyik tanácselnöke lesz, a kinek, valamint az ő helyetteseinek ós a birói tagoknak megválasztását a kir. Curia teljes ülésére bizza a javaslat, mellőzve e részben a sorshúzás útján való kiválasztásnak azt a rendszerét, mely a kir. Curia fegyelmi tanácsainak meg­alakitásánál van alkalmazásban; mert az ügyvédi tanács tagjainak megválasz­tásánál ennek a rendszernek alkalmazása semmi különleges okból nem szük­séges, s mert ez a rendszer nem is mindig vezet megfelelő eredményre. Âz ügyvédtagokat a javaslat szerint a kamarák kijelölése alapján az igazságügyininister fogja ldnevezni, súlyt helyezvén a javaslat e részben arra, hogy az egész ügyvédi kar felsőbb fegyelmi bíróságának összeállítása a gyakor­lati kivitel lehetőségének szem előtt tartásával első sorban a Budapesten lakó ügyvédek megfelelő számban való k őzre vonásával ugyan, de mégis a kamarák autonómiájának sérelme nélkül és pedig oly módon történjék, hogy egyik kamara közreműködése se legyen kizárva, egyik kamara se, különösen a buda­pesti ügyvédi kamara se nyerjen oly kizárólagos jogkört, mely eredményében eat a kamarát a többiek felettes hatóságává tenné; másrészt pedig, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom