Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-360

360. szám. többi tagját az igazságügyminister a gyakorló ügyvédek közül három évi időszakra nevezi ki. A tanács ügyvéd-tagjainak felét az ügyvédi kamarák által kijelölt ügyvédek közül kell kinevezni. Határozathozatalnál a tanács az elnökön kivül három curiai bíróból és három hinevezett ügyvédtagból áll. A kir. Curia ügyvédi tanácsába a budapesti ügyvédi kamara húsz ügyvédet, a többi ügyvédi kamara három-három ügyvédet jelöl ki saját tagjai közül. A kijelölendő ügyvédek számát az igazságügyminister rendelettel felemelheti. A tanács tagjává legalább húsz ügyvédet kell kineA^ezni, még pedig akképen, hogy mind a kamarák kijelölései alapján kinevezett, mind a többi ügyvédtagok kótötödrészben Budapesten lakó ügyvédek legyenek. A Budapestről elköltöző ügyvéd helyett más budapesti tagot kell kinevezni. A kir. Curia ügyvédi tanácsába tagul csak oly ügyvéd jelölhető ki, a ki az 1883:1. t.-cz. 1. §. b) pontjában meghatározott kelléknek megfelel, fegyelmi ítélet hatálya alatt nem áll és legalább tiz év óta gyakorolja az ügyvédséget. Az az ügyvéd, a ki a kir. Curia ügyvédi tanácsának tagja, nem lehet egyidőben tagja az ügyvédi kamara választmányának. A kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi hatóság és eljárás, elmozchthatatlanság, birói függetlenség ós a tanács körén belül az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyok tekintetében, valamint abban a tekintetben,, hogy érdekeltség okából mely ügyek elintézésében nem vehetnek részt, a kir. Curia itólőbiráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. A kir. Curia ügyvédi tanácsának ülésén résztvevő azokat az ügyvédtagokat, a kik nem laknak Budapesten, útiköltség és napidíj illeti. A részletes szabályokat e tekintetben az igazságügyminister rendelettel állapítja meg. A kir. Curia ügyvédi tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben a vitás elvi kérdései? a. kir. Curia ügyvédi tanácsának teljes ülésében döntetnek el. A részletes szabályokat az igazságügyminister rendeleti utón állapítja meg. 4. §. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 79. ós 84. §-ai olykép módosíttatnak, hogy az idézett törvény 79. §-a szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat ós az idézett törvény 84. íj-a szerint hozott vádhatározat ellen külön felébb vitelnek nincs helye. Az e határozatok által okozott sérelmek miatt az idézett törvény 95. §-a értelmében a véghatározat ellen használható felebbezósben lehet orvoslást keresni. A fegyelmi eljárás meginditása az 1874 : XXXIV. t.-cz. 24. §-ának utolsó bekezdésében emiitett jogkövetkezménynyel nem jár. 5. '§. E törvény életbelépésének idejét, az ügyvédi vizsga részletes szabályait, a vizsgadíj mennyiségét, az ügyvédi oklevél kellékeit, a kir. Curia ügyvédi tanácsának ügyviteli szabályait ós az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendeleti utón állapítja meg. E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. l>r. Egri Bêla s. h., a képviselőház jegyzője.