Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-377

290 377. szám. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgá­lati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda-, távbeszélő és villamos jelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék ; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző­berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXI. tör­vényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyez­mény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező építési és üzletberendezési feltéte­lekhez. * Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométer-szelvénye­ket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előter­jesztése mellett oly esetbon, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések építése iránt az aiábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berende­zések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és hasz­nálhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon posta- és távirda­igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az építést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az uj épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyide­jűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös támszer­kezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távirda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom