Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-376

376. szám. 267 4. §. Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számítandó két hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé,hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a minister által a kellő időre megvizsgálhatók s jóváhagyhatok legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben, az ennek kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1906. évi június hó 23-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, s a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, s ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti jogaik érintetlenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben, vagy bármikor azután is a fentérintett tekintetekből és alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármely tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya épitését engedélyes ezen függelék keltétől számított egy év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítésére és üzlete czéljaira szükséges közutak, illetve községi közterületek használatba átengedése iránt engedélyes azok tulajdonosaival a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett szerződést kötni köteles. A szükséges magánterületek megszerezhetésére pedig az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyibán, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, még az épités közben, mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a bevezetésben idézett egységes engedélyokirat 21. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. 6. §• A jelen függelékkel engedélyezett szárnyvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges épitési tőke 863.000, azaz : nyolczszázhatvanháromezer koronában állapittatik meg és ehhez képest a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság vonalainak tényleges épitési és üzletberendezési össztőkéje a jelen III. függelék bevezetésében érintett egyesitett engedélyokirat és az ahhoz az 1899. évi július hó 31-én 50.526., valamint az 1904. évi szeptember hó 14-én 34*