Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-371
112 371. szám A zsilvölgyi bányák kőszéntermelése, mely az 1905. évben 121.000 kocsira rúgott, már az 1906. évben 145.000 kocsira emelkedett és a következő évekre a széntermelésnek további jelentékeny fokozása áll kilátásban. Az összforgalomra vonatkozó egyes adatok a következő táblázatban vannak csoportosítva: Év Közlekedett vonat Vonatkilométer Ezer elegytonna kilométer Év összesen napi átlag Vonatkilométer Ezer elegytonna kilométer 1901 1902 1903 1904 1905. . . 1901 — 1905. . . közötti különbség Emelkedés °/ 0-ban 8.485 7.170 7.706 8.307 10.021 23 20 21 23 28 387.762 353.017 354.592 371.991 401.235 130.680 134.628 151.111 160.226 165.733 1901 1902 1903 1904 1905. . . 1901 — 1905. . . közötti különbség Emelkedés °/ 0-ban 1.536 — 13.473 35.053 1901 1902 1903 1904 1905. . . 1901 — 1905. . . közötti különbség Emelkedés °/ 0-ban 18% — 3'5°/o 26-9°/o A piski—petrosényi vonal teljesítőképességének folytatólagos fokozása czéljából első sorban az állomások, úgymint Petrosény, Banicza, VáraljaHátszeg, Piski stb. bővitendők, 'megjegyezvén, hogy Piski állomás bővítéséről, illetőleg ott egy rendező létesítéséről a pályaudvarok tétele alatt történik gondoskodás. A teljesítőképesség további fokozása Petrosény és Banicza állomások között a második vágány megépítésével fog eléretni. Kilátásba kell venni végül a második vágánynak Baniczától Váralja-Hátszegig való megépítését is, a mi a rendkivüli nehéz terepviszonyok miatt igen nagy nehézségekkel és tetemes költséggel fog járni. Ehhez képest a vonal teljesítőképességének fokozására a folyó évre 430.000 korona vétetett föl, mig a második vágány tanulmányozására a második vágányok czíme alatt 50.000 korona irányoztatott elő. IV. tétel. Második vágányok. 1. A rákos—ujszászi vonal második vágányának kiépítése. A rákos—ujszászi vonalon a második vágány építése sürgősen szükséges, mert ezen a vonalon a vonatok forgalma már olyan sürii, hogy ezt a nagy jelentőségű forgalmat már csak nagy hajjal és a vonatok késése révén lehet ellátni. A rákos —ujszászi vonal forgalma úgy a vonatkilomóterek, mint az ezerelegytonna kilométerek tekintetében megközelíti már a kétvágányú kőbánya— czeglédi vonal forgalmát és meghaladja úgy a lipótvár—zsolnai, mint a hatvan—salgótarjáni szintén két vágányú vonalak teljesítményeit. Mig 1904. évben átlagosan naponkint szeptember hóban 42, október hóban 39, november hóban 42 és deczemberben 37 vonat közlekedett, addig 1906. év szeptember havában 50 (+ 8), októberben 48 (-+- 9), novemberben 47 (H- 5) ós deczemberben 45 (-j- 8) vonat közlekedett e vonalon. Hasonló arányban emelkedik itt a továbbított kocsi és elegytonna-menynyiség is. A legerősebb forgalmú napokon példaképpen 1904. évi október hó 16-án 46 vonattal 1.348 kocsi és 16.506. t. elegy, 1905. évi deczember hó 25-én 49 vonattal 1.260 kocsi 15.665 t. és 1906. évi szeptember hó 22-én 53 vonattal 1.450 kocsi 18.771 t. elegy gyei továbbittatott, a mely nagy forgalom legyőzésére másodrész teher vonatokat kellett közlekedtetni. Azok száma 1906. év szeptember havában 49, október hóban 54, november hóban 39 és deczemberben 42 volt.
