Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.
Irományszámok - 1906-317
317. szám. 61 A kiküldöttek összes és aránylagos számát, választásuk módját, működésük idejét, a közgyűlés összehívásának és megtartásának módját, helyét és idejét, a tárgyalási rendet és a határozatképességet az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályai állapítják meg. Az első évben összehívandó közgyűlésen minden egyes kerületi munkásbiztositó pénztár és minden vállalati betegsegélyző pénztár a biztosított tagok és munkaadók számarányában és a munkaadók, valamint az alkalmazott közgyűlési kiküldöttek által saját kebelükből egyenlő számban választott munkaadó és biztosított alkalmazott kiküldöttel képviseltetheti magát. Ez első közgyűlés megalakítása és összehivása iránt az állami munkásbiztositási hivatal intézkedik. A kerületi munkásbiztositó pénztárak, valamint a vállalati betegsegélyző pénztárak által választandó kiküldöttek csak közgyűlési kiküldöttek vagy igazgatósági tagok lehetnek. 4 105. §. V közgyűlés hatáskörébe tartozik : a) megalkotja és módosítja az alapszabályokat; b) megállapítja az átlagos napibér-osztályokat (24. $.); c) megállapítja a betegség esetében nyújtandó segélyek mérvét, s határoz a segélyek felemelése, illetve kiterjesztése vagy leszállítása, úgyszintén a fedezet kimutatása és a járulék-százalék fölemelése, illetve leszállítása feletfc; d) határoz a betegsegélyezési tartalékalap gyarapítása és felhasználása kérdésében ; e). határoz kórházak és üdülőhelyek létesítése felett, s általában a biztosított lagok egészségügyi ellátását illető mindazokban a kérdésekben, a melyek nagyobb tökebefektetést igényelnek, úgyszintén ingatlanok vétele és eladása, valamint a pénztár nagyobb megterhelésével járó kötelezettségek elvállalása felett; f) megállapítja és módosítja a balesetbiztosítási veszélyességi táblázatot ; g) megállapítja a balesetbiztosítási tartalékalap gyűjtésének és felhasználásának módozatait; h) megválasztja az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjait, úgyszintén az állami munkásbiztosítási hivatal birói osztályának nem állandó tagjait; i) megállapítja az igazgatás évi költségvetését; j) megvizsgálja a betegsegélyezés és balesetbiztosítás évi zárszámadását és határoz a felmentvény megadása vagy megtagadása felett; k) megállapítja a pénztári alkalmazottak nyugdíjalapjához való hozzájárulás mérvét ; l) határoz azokban a kérdésekben, melyekre a törvény szerint illetékes, vagy a melyeket az alapszabályok hatáskörébe utalnak. A c) pont alatt emiitett határozat érvényességéhez a közgyűlésben jelenlevők kétharmad többségének titkos szavazás mellett való hozzájárulása, s ezenfelül az a )—9) és k) pontok alatti ügyekben hozott határozatok érvényességéhez az állami munkásbiztositási hivatal és az i) pont alatti határozatok érvényességéhez a kereskedelemügyi minister jóváhagyása szükséges. Ha a betegség esetében nyújtandó segélyek első megállapításakor a kétharmad többség nincs meg, a nyújtandó segélyek mérvét azok törvényszerű módon történő megváltoztatásáig az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg.
