Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

317. szám. 33 állításával járó költségeket és az okozott kárt az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak egészen sajátjából megfizetni tartozik. 19. §. Az e fejezet értelmében teendő összes bejelentésekre, a tagsági igazolványok alakjára és az azok kiállításánál követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az állami munkásbiztositási hivatal állapítja meg. 20. §. Az iparhatóságok, iparfel ügyelők és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztárak a munkaadókat az e fejezetben megállapított kötelezettségek mikénti teljesitése körül ellenőrizhetik, s ez ellenőrzés czéljából az üzemet bármikor megszemléltethetik. Úgyszintén jogosítva vannak az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztárak arra is, hogy kiküldendő közegeik által az üzemeket a biztosítási kötelezettség és a biztositásnál, úgyszintén a veszélyességi osztályokba való besorozásnál fontossággal bíró ténykörülmények megállapítása czéljából megvizsgáltathassák. A munkaadók az állami munkásbiztositási hivatal által megállapítandó módon pontos és rendes bérjegyzékeket vezetni, az iparhatóságok, iparfelügyelők és pénztárak közegeinek a munkásjegyzékeket és bérjegyzékeket előmulatni, az üzem és összes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését azoknak megengedni, valamint a bejelentések, a járulékfizetés és a tagsági igazolványok tekintetében kivánt adatokat rendelkezésre bocsátani, s végül a munkás- és bérjegyzékeket három évig megőrizni tartoznak. Azokra a munkaadókra azonban, a kik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben ötnél több munkást rendszerint nem «alkalmaznak, a munkás- és bérjegyzékek vezetésének, valamint megőrzésének e törvényben megállapított kötelezettsége nem terjed ki. Ha a munkaadó az e fejezet szerint való bejelentéseket a törvényes határidőben nem teszi meg, vagy az előirt adatokat egészben vagy részben nem szolgáltatja be és e mulasztását a kerületi munkásbiztositó pénztár által kitűzendő, legfeljebb tizenöt napi határidő alatt nem pótolja, a kerületi munkásbiztositó pénztár jogosítva van arra, hogy a bejelenteni elmulasztott adatokat a munkaadó költségére kiküldendő saját közege vagy közegei által a helyszínén vétesse fel. Ez eljárásból felmerülő költségek, melyeknek megállapítása ellen az állami munkásbiztositási hivatalhoz lehet felebbezni, nem fizetés esetén- a munkaadótól közigazgatási úton a közadók módjára hajtandók be. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztáraknak kellő igazolással ellátott közegei az e szakasz alapján való eljárásnál az iparhatósági közegeket megillető közhatósági jelleggel birnak. 21. §. Az elsőfokú iparhatóságok e törvény életbelépte után az 1. és 3. §§. szerint biztosításra kötelezett üzemekre kiadott minden iparigazolványról és engedélyről, annak kiadásával egyidejűleg és a munkaadó 'nevének, illetve a vállalat czégének, Főrendi iromány. VI. 1906—1911. 5