Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

317. szám. 139 addig a németeknél ezek az Összegek — mint alább látni fogjuk — csak fokozatosan állottak elő és igy is, a német biztositás tizennyolczadik évében sem érte el még sem a biztositott személyekhez, sem a munkabérekhez viszonyitva az osztrák átlagot, a mennyiben 14 K. 88 fillérrel, illetve 19 K, 35 fillérrel szemben áll ott 14 M. 46 fillér, illetőleg 17 M. 78 fillér. Az átlag-számitások azonban nem nyújtanak sohasem teljesen hü képet, igy ez esetben sem. Azért hát keresni kell lehetőleg részletekbe menő összehasonlítást, mely iparáganként mutassa meg ugyanazon óv terheit mindkét rendszer szerint. Kendelkezésre állanak egy évre vonatkozólag ilyen adatok is. Ezekből kimutatható iparáganként, minő járulókok estek 1000 K bóregység után 1898-ban Ausztriában is, Németországban is. Az alábbi táblázat tisztán mutatja ezt. Csak némi magyarázat kell hozzá, nevezetesen mit jelent a táblázatokban a legkisebb és legnagyobb megjelölés. Emiitettem a törvényjavaslatnak a veszélyességi táblázatról szóló részében, hogy az egy és ugyananzon veszélyességi osztály alá tartozó azonos iparágak különböző üzemei, a szerint, a mint balesetelháritás szempontjából jobban vagy rosszabban vannak berendezve, kisebb vagy magasabb díjtétel alá soroztainak. Látható is az 1900. óta érvényben álló osztrák díjszabásnál, hogy ugyanazon veszélyességi osztályokban mennyi díjtétel van. Ausztriát illetőleg tehát a » legkisebb« jelzésű rovat az illető veszélyességi osztály legalsóbb díjtételét jelenti, ezt fizeti tehát a legjobb berendezésű üzem, a »legnagyobb« jelzésű ellenben annak legmagasabb díjtételét, vagyis azt fizeti ugyanazon iparág legrosszabbul berendezett üzeme, hacsak más okból más osztályba nem soroztatott. Németországra vonatkozó ugyanezen rovatok egészen mást jelentenek. Ott ugyanis egy ós ugyanazon iparcsoportra nézve több balesetbiztosító szakszövetkezet áll fenn, a szerint, hogy az illető iparcsoport mily erős a birodalomban. A különböző szakszövetkezeteknek természetesen különbözők a pénzügyi viszonyai és igy biztositási járulókai is. Itt tehát a kót rovat ugyanazon iparcsoportbeli külön szövetkezeteket jelent, vagyis az erős szövetkezeteknél kisebbek a járulékok, a gyengéknél nagyobbak. A legerősebb ós leggyengébb szövetkezetek határait, illetőleg díjtételeit jelzik tehát azok a. számok. Mellőzve itt most még a táblázatnak Ausztriára vonatkozó^második, az 1900. évre szóló íőrovatát, melyre alább visszatérek, mely ide csak azért iktattatott be, hogy ne kelljen az egész táblázatot később megismételni, szólr janak már most maguk a száraz számok. !»•