Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

317. szám. 127 szempontjából pontosan számszerűen akarjuk megállapítani. Magától érte­tődik, hogy egy ily pontos és épen a veszélyességi osztályozás czéljaira ered­ménynyel használható baleset-statisztikának nemcsak a balesetek gyakori­ságára, hanem azok mérvére, különösen a velük járó munkaképtelenségei? időtartama és egyáltalán a munkaképesség elvesztésének foka szerint me különböztetendő arányaira is ki kell terjednie. Németország, mielőtt 1881-bm a balesetbiztosítás tőiryleges behozatala iránt megindította volna a tárgya­lásokat, részletes baleset-statisztikát készített, mely kereken 2.000.000 mun­kásra terjedt ki. Az összes munkaadókat megkeresték a baleset-statisztika szempontjából szükséges adatok szolgáltatására ; 1882-ben pedig külön tör­vénynyel a balesetbiztosítás czéljaira való tekintettel külön foglalkozási népszámlálást rendelt el a birodalom. így készült Németország erre a, nagy socziál-politikai alkotásra, melylycl berendezése óta vezető szerepe van ezen a téren az egész művelt világon Ausztriának is volt már néhány évi statisztikai anyaga, mikor baleset­biztosítását megalkotta. Nekünk mindössze öt évi baleset-statisztikánk van, ez is, a. mi kötelező baleset-biztosit;! s hiányában egyébként természetes, hózaj Természetes tehát, hogy a veszélyességi táblázat elkészítéséhez ez a. statisztika nem nyújt elfogadható alapot, hanem kezdetien utalva lesz a hazai pénztár alapul venni a már a balesetbiztosítás idejében készült, tehát megbízható és épen a balesetbiztosítás különleges szükségleteinek figyelembe­vételével megalkotott német és osztrák táblázatokat, akár azok egyikét, akár azok kombináczióját véve át, értékesítve természetesen a hazai baleset statisztika anyagát is, — szóval a megindulhatás czéljaira a, hazai viszonyok­hoz alkalmazott külföldi mintáit keilend majd alapul vennünk. A mint azonban Németországban és Ausztriában tulajdonképen csak a balesetbiztosítás segítségével lehetett magát a baleset-statisztikát lehető pon­tossá tenni és a mint tulajdonképen a balesetbiztosítás statisztikai ered­ményei azok, a melyeknek alapján a további balesetbiztosítást, tehát a veszé­lyességi osztályozást is mintegy tapasztalaton okulva, mindig tökéletesebbé lehet és kell tenni: úgy természetszerűleg nálunk is csak ugy lesz majdan tökéletessé tehető a veszélyességi táblázat és osztályozás, ha az tisztám <'s egyedül hosszabb időre vonatkozó pontos hazai baleset-statisztikára fogtáma kodhatni. Épen ezért gondoskodni kell arról, hogy a működés megkezdése­kor és megkezdhetésére megalkotott táblázat megfelelően módosítható és kiegészíthető legyen. A törvényjavaslat gondoskodik is arról, a mikor egyfelől módot nvnjf n veszélyességi táblázatnak a biztosítási eredmények adta tapasztalatok alapján való módosítására, másfelől a mikor a veszélyességi táblázatnak bizonyos ide". közökben való átvizsgálásáról és a balesetbiztosítás eredményeivel való egybe­vetéséről kötelezőleg intézkedik. Az előbb jelzett irányban a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az első veszélyességi táblázatot módosít hatóvá teszi, mihelyt a különböző üzemekben előfordult balesetek száma a módosítást indo­kolja. Ez irányban időponthoz kötött kötelező rendelkezés nem vehető fel a törvénybe, mert lehet, hogy már az első vagy második év is kellő anyagit szolgáitat erre, különösen egybevetve az eddigi adatokkal, lehet, hogy ennél hosszabb.idő szükséges hozzá. Az első módosítás időpontját tehát a pénztár szabad elhatározásának kell fent ártani. Más elbírálás alá esnek az utóbb emiitett rendelkezések, melyek szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom