Főrendiházi irományok, 1906. VI. kötet • 313-352. sz.

Irományszámok - 1906-317

317. szám. 101 szintén csak közvetitö szerveiként fognak működni. Ebben az alakban a vállalati pénztárak intézményének fentartása czélszerűnek bizonyult, mert egyfelől ezeket a pénztárakat a vállalkozók kizárólag saját költségükön kezelik és mert másfelől ez az intézmény nyújtja az alapot és kereteket arra, melyeken a vállalkozóknak jótékonysága és önkéntes adományai a munkások egészségügyi ellátása tekintetében a legczélszerűbben vehetők igénybe és hasznosíthatók. A negyedik alapvető intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy ugy a betegség és baleset esetére való biztosítás czéljából szervezett országos pénztárnál, mint az országos pénztár helyi közvetítői teendőinek ellátása ós végzése czéljából fent ártott kerületi és vállalati pénztáraknál a két érdekelt társadalmi osztálynak, a munkaadóknak és munkásoknak teljes paritásos képviseletét hozza be. Ennél a paritásos képviseletnél az a nagy elv érvényesül, a mely minden más hasonló gazdasági és társadalmi intézmények is alapját képezi, hogy az egyenlő érdekeltségnek a közös intézmények igazgatásában egyenlő képviselet kell, hogy megfeleljen. A munkaadók a biztositási intézményben a terhek túhvyomó viselése révén vannak érdekelve; az alkalmazottaknak' hasonló érdekeltségét pedig az a körülmény idézi elő, hogy a biztositási intézmény keresetképtelensóg esetében róiuk és hozzátartozóikról gondoskodik. Az egyenlő ós közös érdekeltség mellett az intézmény igazgatásában való részvétel másképen, mint egyenlő arányban, a két érdekeltségi fél között jogosan és méltányosan nem osztható meg. Végül a törvényjavaslat azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntésére, . melyek a biztosításból keletkezhetnek, külön választott bírósági intézményeket szervez, egyfelől azért, mert ezek a vitás kérdések a biztositásnak specialis jogterületéből keletkeznek, s igy azoknak hasonlóan specialis választott bírói szervezetekre való ruházása biztositási érdekből is szükséges, másfelől pedig azért, mert ezeknél a vitás kérdéseknél a gyors elintézésre nagy súlyt kell fektetni és igy azoknak eldöntését a rendes birói eljárás formaságai közé utalni nem volna helyes. Mielőtt ezek után a törvényjavaslat részletes indokolására térnék át, megjegyzem, hogy ez indokolásban a biztosításra vonatkozó külföldi törvényhozási anyag részletes ismertetését, úgyszintén a hazai betegsegélyző pénztárakra vonatkozó statisztikai adatok felsorolását mellőztem, miután ezek az adatok — mint emiitettem — »A munkásbetegsególyezósi törvény módosítása« ós »Anyaggyüjtemény a munkásoknak baleset esetére való biztosítására vonatkozó törvényjavaslathoz« czímű, a vezetésem alatt álló ministerium által a múlt óv folyamán, illetve az 1903. évben kiadott és nyilvánosságra hozott munkákban vannak részletesen feldolgozva. Részletes indokolás. A törvényjavaslat czíme az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség ós baleset esetére való biztosításáról szól. A czímben a bizto • sításba bevont alkalmazottak három nagy körének, nevezetesen az ipari, gyári ós kereskedelmi alkalmazottaknak külön megemlítése egyfelől azért szükséges, mert az 1891 : XIV. t.-cz. is már »Az ipari ós gyári alkalmazottaknak biztosítása« czímét viseli, a törvény a gyakorlatba is ezen a czímen ment át és igy ennek a czímnek meghagyása azzal a kiegészítéssel, hogy