Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-288
248 , 288. szám. tálatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az építési tőke terhére elrendeltetni. A műtárgyak hord szerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez kéj^est — átereszeknél és kisebb hidaknál 05—1*0 m., nagyobb hidaknál pedig 1*0—2*0 méter nyilt magasság maradjon. A Szamos-hidak szerkezetének alsó éle a legmagasabb árviz szine felett legalább 2*0 m. magasságban létesítendő. •Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat, vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi, viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével a vasút építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű ós irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még- egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyílt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszint számított legalább 0 60 m. magos felültöltéssel állitandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett-—• ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag 2*0 m. nyilasig betoncsőátereszek is lesznek építhetők, melyek •— a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. A vasúti betoncsőátereszek felültöltésének magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1*0 m. A betoncsőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei kőből, portland czement betonból vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2*0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltót*
