Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-286
190 286. szám. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 4°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 80 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az nem külön pályatesten vezettetik, az utak, utczák és közterek ulszinébe fektetendő s az ennek következtében szükségessé váló utszini kiegyenlitések (sülyesztések és emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Későbbi utcza- vagy átrendezések esetén az engedélyes egyidejűleg a vasútvonal pályaszinét szintén megfelelően megváltoztatni, a vasút pályatestén és egyéb tartozékainak netalán szükségessé váló átalakításokat is a saját költségén foganatosítani tartozik. A mennyiben pedig a vasútvonal a közigazgatási bejárás alkalmával még tényleg meg nem nyitott, vagy használatban nem levő utczákon vagy közlekedést utakon lenne létesítendő, kiköttetik, hogy az ilyen vonalszakaszokon a vasul pályaozine mindenütt az illetékes hatóságok által meghatározott utcza- vagy útszinbe lesz fektetendő. Általában a vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben sem szabad akként megválasztani, illetve olyképen megváltoztatni, hogy kedvezőtlenebbek legyenek azoknál, melyek a korábbi eljárások és tárgyalások, valamint a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben elfogadva, illetőleg megállapítva lettek. Különösen mérvadó ezen kikötés az itt megszabott maximalis lejtviszonyőkra és minimális ívsugarakra nézve, melyek lényegesen más helyen és nagyobb számban, illetve kiterjedésben, mint a fentebb emiitett eredeti tervekben előfordulnak, egyáltalán csak kivételes esetekben, és ezekben is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és amennyiben azt a kereskedelemügyi magyar királyi minister az engedélyes társaság előzetes kérvényére az ebben részletesen kifejtendő és kellőleg beigazolandó körü> menyek és viszonyok által megokoltnak, s ennek folytán, valamint egyéb tekintetekből is megengedhetőnek fogja találni. A külön pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2*5 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések, azok magasságához és anyagához képest, bezárólag 2-5 m. magasságig l x /2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, enuél nagyobb magasságnál pedig legalább 172 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készitendők, mint maguk a töltések. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek káromlása nélkül, valamiül akképen válaszlandók. illetve állapitandók meg és ügy létesítendők, hogy azok a közlekedésre
