Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-285

285. szám. 173 < vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznak, valamint az állomási fönsikou kocsiközleke­désre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal és ugyanilyen vastag kavics­boritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavics­réteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmé­nyek által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szára­zon tartására, a szükséghez képest szabványszerü szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a célra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetve belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. III. Felépítmény. A pálya 1'435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek acélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6.000 (hatezer) kilogramm kerék­nyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága — középtől-középig mérve — a helyi érdekű vasút saját állomásain 4*5 m.-nél, Kecskemét személypályaudvaron 4*75 m.-nél, az uj helyi érdekű vasút nyilt vonalán pedig 3*6 m.-nél kisebb nem lehet. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokhoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított Y 20 / 0­^» azonkívül a 23*6 kg.-os sínrendszernek megfelelő két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számit­hatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas­es acélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési célokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, illetve behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint eset­leg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágá­nyának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak ki­zárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésé­vel megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes célokra való hasz­nálata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltótfüzetének a

Next

/
Oldalképek
Tartalom