Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-284

284. szám. 133 i Az épitésnél és az üzletnél használandó anyagok belföldi származását illetőleg a bevezetésben idézett engedélyokirat 8. §-ában foglalt határozmányok az ezultal engedélyezett folytatólagos vonalat illetőleg is továbbra változatlanul érvényben maradnak. 5. §. A vasút kiépitése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes társaság a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen függelék Ü. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt lebonyolítani tartozik. A dunántúli helyi érdekű vasutak »Tapolcza« állomásához való csatlakozás és az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése,valamint a csatlakozási állomásoknak közős használata iránt engedélyes társaság a neve­zett [vasút igazgatóságával a magyar királyi államvasutak igazgatóságán ik közbenjöttével s a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásá­nak fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlako­zási [közös állomáson szükségessé váló új épitkezések és átalakítások költségeit engedélyes társaság az új épitési tőkéből fedezni tartozik. A balaton-szent-györgy—keszthelyi helyi érdekű vasútra vonatkozó engedély­okirat 6. §-ának második és harmadik bekezdése ugy a jelenleg engedélyezett, mint a bevezetésben emiitett engedélyokirat tárgyát képező vonalra kiterjedőleg a következőleg módosittatik : Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy. egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonat­kozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köte­les engedélyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok közölt egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény felvételeit a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezöleg megállapítani. 7. §• A bevezetésben emiitett engedélyokirat 7. §-a helyébe a következő határo­zatok lépnek: A balaton-szent-györgy—keszthelyi helyi érdekű vasútnak az engedélyokiratban megállapított 510.000 koronányi tényleges tőkéje a keszthely-tapolczai folytatólagos vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges 1,686.000 korona, azaz: Egymillióhatszáznyolczvanhatezer korona és a törzsvonalnak a jelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom