Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-177
177. szám. 353 fillér illeték fog terhelni. A statisztikai illeték jövedelmének csökkenését, mely a kisebb forgalom terheinek ilyképen való jelentékeny könnyítéséből származik, a 2000 kilogramm súlyú gyüjtőárúkükiémónyek ós a Legalább 5000 kilogramm súlyú egyéb küldemények leieméit illetéke van hivatva pótolni. A statisztikai illetéknek bizonyos súlyhatárok szerint való megállapítása más országokban már régen gyakorlatban van, igy van ez a Németbirodalomban s igy van a szomszéd Ausztriában. Az 1S99. szeptember 21-iki császári rendelet ugyanis a statisztikai illetéket minden egyes árunyilatkozat után általában 10 fillérben állapítja meg. egész kocsi- vagv hajórakományok után azonban ennek háromszoros;') ban. vagyis 30 fillérben. Ez az eljárás önmagában hordja belső igazolását, nem volna azon I »an megengedhető, hogy az illeték az árúk bizonyos csoportja szerint állapittassék meg különböző magasságban. Más államokhoz való kereskedelmi viszonyaink szempontjából rriég az árnyékát is kerülni kell annak, mintha a statisztikai illeték vám jellegével akarna birni s az árúk forgalmának alakulágára akarna, hatást gyakorolni. De erre a statisztikai illeték nem is volna alkalmas, mert még a kevésbé értékes árúk értékéhez képest is oly mini' malis, hogy áralakító hatása egyáltalán nincs. A javaslat a 30 filléres illetéknél a waggon-rakömányt tartja szem előtt, s alsó súlyhatárul az ónon kilogrammot állapitja meg, részint hogy az illeték beszedésénél kizárja a különböző felfogások érvényesülését, részint pedig, hogy azokat a kocsirakomány okát, a melyek súlya 5000 kilogrammot sem ér el, a magasabb illeték fizetése alól felmentse. Legtöbb esetben loo mm. súlyú áruküldemény fog 30 fillér illetéket fizetni, noha igen sok esetben L50 métermázsa (a lő tonnás kocsi küldeményeknél), sőt gyakran több ezer métermázsa (a nagyobb hajóküldemény éknél). De ha figyelmen kivül hagyjuk is e nagy küldeményeket, s csak a normális 100 metermázsát vesszük tekintetbe, kitűnik, hogy a statisztikai illetők a kocsirakományok métermázsáját általában csupán csak 03 fillérrel terheli. Oly rendkívüli csekély összeg ez, hogy az árképzodésre vagy a forgalomra hatást egyáltalán nem gyakorolhat. Mig Ausztriában az úgynevezett közbenső árúforgalmi statisztikánál csak kétféle illeték, 10 és 30 filléres, állapíttatott meg, addig e törvényjavaslat külön 1 koronában kívánja megállapítani a 2.000 kilogramm vagy azon felüli gyüjtőárúküldemények illetékét. ' Éppen a gyüjtőárúküldeményeket a, javaslat nagy tehertől szabadítja meg, midőn felmenti azon súlyos kötelezettség alól, mely jelenleg fennáll, hogy tudniillik annyi bélyeges árúnyilatkozatot kell kiállítani, a hányféle árú foglaltatik a küldeményben. De ez az intézkedés a szállítmányozók részére, kik gyujtőárúküldémónyek szállításával foglalkoznak, nemcsak pénzbeli megtakarítást jelent, hanem nagy munkamegtakarítást is. A munkaterhét azonban a külkereskedelmi statisztika feldolgozását végző m. kir. központi statisztikai hivatal veszi magára, mely kénytelen lesz az egy árúnyilatkozatra vezetett sok különnemű árút a feldolgozás czóljából, külön lapokra kimásoltatni. Teljesen indokolt tehát, hogy a feldolgozás ezen megdrágítása némi recompensatiót találjon a magasabb illetékben, a mely azonban magasnak sem a jelenlegi állapothoz képest nem mondható, sem általában véve, minthogy a gyüjtőárúküldeményekben kivétel nélkül értékesebb árúk szállíttatnak. A postai forgalom illetékmentessége megfelel a jelenlegi tényleges állapotnak. Szükségesnek látszott ezenkívül az osztrák kormánynyal 1899-ben kötött árúforgalmi statisztikai egyezményre való tekintettel lehetővé tenni, hogy a Főlf'endi iromány. II. 190K—1ÍM1. 4f.