Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-177

350 177. szám. melyeket e vállalatok az egyik államból a másikba az utóbbiban fekvő vonalrósz czéljaira küldenek ; k) tej-, baromfi- és gyüniölcsszállitmányok visszatérő üres tartályai A javaslat 2. £-ának első bekezdése az 1895. XYIII. t.-czikk *1. §-ából van csaknem szószerint átvéve. Uj intézkedést s a jelenlegi állapothoz képest mélyreható változtatást tartalmaz a 2. bekezdés, mely szerint egy szállitási okmányhoz mindenkor csupán egy árunyilatkozatot kell kiállítani s azon a küldemény tartalmát képező összes árúkat felsorolni. A javaslatnak ez az intézkedése van hivatva megszüntetni azokat a visszásságokat, melyekre fentebb volt szerencsém rámutatni. A 3. §. az árúnyilatkozatokba bejegyzendő adatokat sorolja fel. A lényeges adatok ugyanazok, a melyek az 1881. évi XIII. t.-czikk 2., illetve az 1895. XVIII. t.-czikk 1. §-a értemiében eddig is bejegyzendők voltak, ezeken kivül azonban a javaslat az árúdarabok' jelét és számát, az árúdarabok darabszámát és a csomagolás nemét, a feladó vagy czímzett, illetőleg az átvevő nevét és lakhelyet is bejegyezni rendeli. Önként értendő, hog}' olyan esetekben, midőn az árúk szállítását közvetitő személyek (szállítmányozók) eszközlik, a, kik csupán formailag tekinthetők feladóknak és czimzetteknek, mig a tulajdonképe ni feladók és czimzettek az ő megbízóik, a közvetitő személyek a megbízók nevének és lakóhelyének bevallására is kötelesek lesznek. Ezen adatokra részben a több csomagból álló küldemények egyes árúdarabjainak kellő megkülönböztethetése czóljából, részben az utólagos fél világositásók beszerzése végett van szükség. Újításnak azonban ez adatok felvétele egyáltalán nem mondható, mert a felek, az érvényben lévő végrehajtási rendelet értelmében mindez adatokat jelenleg is kimutatják az árunyilatkozatokon. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése szerint az árúnyilatkozati űrlap alakja, példányszáma s kitöltésének részletei rendeleti utón lesznek inegal lapitandók. Ezen szakasz alapján kiadandó végrehajtási rendelet fog az iránt intézkedni, hogy az osztrák kormánynyal fennálló egyezményhez képest az Ausztriába feladott küldeményekről kiállított árunyilatkozatok mindenkor két, egymással teljesen megegj^ező példányban állíttassanak ki. A 4. §. első bekezdése az 1881. XIII. és 1895. XVIII. t.-czikkek idevágó rendelkezéseinek felel meg. Uj rendelkezés foglaltatik a javaslat második bekezdésében, a melynek értelmében, ha a külföldről érkezett küldeményt az ottani feladó által kiállított árúnyilatkozat kiséri, az itteni czímzett a bevalláshoz ezt az árúnyilatkozatot használhatja léi. Ez a, rendelkezés kiegészíti a 3. §-nak emiitett utolsó bekezdését, a mennyiben az Ausztriából érkező árúnyilatkozatoknak az itteni czimzettek által való felhasználhatását engedi meg. Az 5. §. az 1881. XIII. t.-czikk 5. §-ából van átvéve azzal a. kibővítéssel, hogy a külföldre szóló árú elszállítására vonatkozó tilalmat kiterjeszti a külföldről érkezett küldeményeknek kiadására is abban az esetben, ha az árúról szabályszerű árunyilatkozat nem szolgáltattatott volna be. Az 1881. X 111. t.-czikk 5. §-a csupán a külföldre feladott küldeményekre nézve mondja, ki, hogy azok a, szabályszerű árunyilatkozat beszolgáltatása nélkíil elszállításra fel nem vehetők. Ez a, rendelkezés akkor tökéletesen elégséges volt, minthogy ugyanazon törvény 6. §-ának második bekezdése értelmében a külföldről érkezett küldeményeknél a vasúti vagy hajózási vállalat, saját hatáskörében volt köteles a nyilatkozat kiállításáról gondoskodni; már az