Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-176
17<>. szám. ai 7 vagyont képező ingatlanokra, és ugyanilyen kisajátításnak van helye gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli ós csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885 : XXLII. t.-cz akvpján hatóságilag engedélyezett vízmüvekre, szivattyú-telepekre és emelő berendezésekre, lia ezek az ingatlanok kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megművelés alatt állanak vagy parlagon hevernek. Kisajátításnak azonban nincs helye, ha ezek az ingatlanok egyházi, vallási, közoktatási, tudományos vagy kegyeletes czélokra szolgálnak, illetve ilyen rendeltetéssel birnak. Gyári, mezőgazdasági és erdészeti czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítást vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885 : XXIII. t.-cz. alapján hatóságilag engedélyezett vízművek, szivattyútelepek ós emelő berendezések javára ugyanazon keretben és feltételek között magántulajdonban lévő ingatlanok is vonhatók az 1881. évi XLI. t.-cz.-ben foglalt kisajátítás alá. 9- §• A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy oly esetekben, midőn valamely iparvállalat létesítését, kibővítését vagy fentartását általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá, a hazai ipari termelés fokozása vagy biztosítása czéljából egyes vállalatoknak az iparfejlesztési czélokra rendelkezésére bocsátott fedezet terhére akár egyszer s mindenkorra, akár több évre szóló államsegélyt engedélyezhessen, vagy ily vállalatok létesítését esetleges állami részesedés utján is előmozdíthasson. Az iparfejlesztés czéljaira rendelkezésre bocsátott fedezet terhére a nazies kisipar is megfelelően támogatandó. Oly esetekben, midőn az engedélyezendő segély teljes összege ötvenezer koronát meghalad, vagy a midőn állami részesedós esete forog tonn, az országos ipartanács állandó bizottsága meghallgatandó; oly összeg engedélyezéséről, illetve lekötéséről pedig, mely az illető évre megszavazott költségvetési hitelt meghaladja, az országgyűlésnek előzetes jelentés teendő és az ily engedélyezés csak akkor tekinthető jogérvónyesnek, ha az arra vonatkozó jelentest az országgyűlés elfogadta. Államsegélyek csakis oly időben engedélyezhetők, a mikor megszavazott költségvetési, vagy felhatalmazási törvény hatályban van. A 7. §. rendelkezései az államsegélyre, illetőleg az államsegélyben részesülő gyárakra ós ipartelepekre megfelelően alkalmazandók. 10. §. A kereskedelemügyi minister az engedélyezett kedvezményeket a pénzügyminkterrel egyetórtőleg egészben vagy részben megvonhatja, ha a kedvezményben részesített gyár vagy ipartelep a jelen törvény alapján kikötött feltételek valamelyikének meg nem felel, vagy ti 7. §. második bekezdésében megszabott kötelességét megszegi, vagy a vállalat tulajdonosa nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerősen elitéltetik.