Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-176

314 176. szám. c) az. 1890. évi I. t.-cz. 159. §-ának hatálya ezen törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjeszthető ; d) a részükre engedélyezett kedvezmények tartamára azon vállalatok közé sorozhatok, a melyek az 1890. évi I. t.-cz. 89. ^-a értelmében engedélyezett vámok alól az ezen törvény 99. §-a alapján vámdíjmentességet élveznek; e) az emiitett vállalatok által ipari czélokra szükségelt tisztátalan sót a pénzügyminister az 1875. évi L. t.-cz. 13. §-ában meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztositékok összegét az emlitett §-ban foglalt mértéken alul is megállapíthatja. • Az 1. §-ban emiitett kedvezményekben részesíthetők : a) a már íennálló és egyébként az 1. §. első bekezdésének megfelelő gyárak a technika fejlődése szerint berendezett lényeges üzemi kibővítéseik után, mely esetben a kedvezményekben részesithető és nem kedvezményezhető üzemágak egymáshoz való viszonya százalékos arányban állapitandó meg, íentartván a pénzügyministernek azt a jogát, hogy a kereskedelemügyi ministériel egyetértőleg az 1. §. b) pontjában emiitett kedvezményeknek az ily üzemekre való alkalmazásának mérvét megállapitsa ; b) a jelen törvény életbeléptekor íennálló, de csak az 1899. évi XLIX. törvényezikk hatálybalépte óta keletkezett, vagy ezentúl létesitendő ipari •közmüliely te lepek, úgyszintén villamosságot előállitó ipartelepeknek azok az üzemei, melyek ipari vagy mezőgazdasági czélokra áramot (erőt) szolgáltatnak, ha magukat a helyiség-bérletek és áramszolgáltatás árai tekintetében a kereskedelemügyi minister által megállapított feltételeknek alávetik. Kivételt képez e tekintetben a világítás czéljaira szolgáltatott áram, mely kedvezményben nem részesithető. Az előállított villamos áram ós technikai czélokra értékesíthető minden egyéb erő (energia) ugyanazon büntetőjogi védelem alá helyeztetik, mely az ingó dolgokra nézve fennáll. Ennek megfelelőleg az emiitett erők bármely módon való jogtalan eltulajdonítása, úgyszintén szándékos és jogtalan megrongálása, vagy megsemmisítése Magyarországon az 1878: V. t.-czikknek az idegen ingó vagyon megrongálására, illetőleg a lopásra vonatkozó rendelkezések, Horvát-Szlavonországokban pedig az ottani büntető törvények rendelkezései szerint büntetendő. A már fennálló azon közműhelytelepek, melyek a kereskedelemügyi minister által a lielyiségbérekre és az áramszolgáltatásra nézve megállapított feltételeknek magukat alávetették, ezen kedvezményeket üzembe helyezésüktől kezdve élvezhetik; c) nagyobb számú házi iparosok rendszeres foglalkoztatására létesített vállalatok ; U) kisipari ós mezőgazdasági szövetkezetek, ha ezen törvény rendelkezése alá eső czikkeket állítanak elő; e) hajóépítő telepek, hajógyárak és csuzdák, valamint a műszaki igényeknek megfelelően berendezett hajó-javitó műhelyek, úszó és száraz dokkok.