Főrendiházi irományok, 1905. I. kötet • 1-41. sz.

Irományszámok - 1905-34

54 34. szám. s hogy ezen óriási erőtöbbletei azon harcz után nyerte meg. melyet a magyar hadseregnek nemzeti irányba való fejlesztése érdekében folytatott. A törekvés a nemzeti eszmét a hadseregben érvényesíteni, oly hatalmasnak bizonyult, hogy egész országrészeket hódított v

meg azok számára, akikérte harczoltak, annak daczára, hogy a harczok rendkívüli eszközökkel vívattak még. Amely gondolatért a a nemzet utólagos belenyugvása mellett meg lehetett az állam gépét állítani; amit a nemzet, nagy része a a létező jog végrehajtása és az államnyelv elutasithatlan követelményeképen követelt ; amit sokan a nemzeti méltóság, a nemzeti becsület, a nemzeti állam kiépítésének érdekében erélyesén sürgettek ; amit senki sem ellenzett több£; amit minden magyar ember hőn kívánt: azt az eszmét a megerősödött függetlenségi és 48-as párt a megvalósítandó reformok sorából ki nem hagyhatta. A győzelem perczében nem lehetett híít len azon eszméhez, mely győzelméhez nagy mértékben hozzájárult. Ezt azok is belátták, a kik ez ideig nem sürgettek nemzeti irányú újabb katonai reformokat. Ok annál is inkább elfogadhatták azokat a követeléseket, a melyek nélkül a, függetlenségi és negyvennyolczas párt kormányalakításában részt nem vehetett, mert, azok elvi álláspontjukkal nem ellenkeztek. A függetlenségi és 48-as párt, tekintettel arra, hogy absolut többséget nem nyert, semmit sem kívánt, a mi a többi ellenzék közreműködését lehetetlenné bette volna. Daczára annak, hogy ha a választásoknál legyőzetik, vagy meghajolni kénytelen olyan szabályok előtt, a melyeket kötelezőknek nem ismer el, vagy le kell mondania arról, hogy hazáját törvényszabta hatáskörében szolgálhassa : e párt. a győzelem utján nem hallgatott a szenvedély szavára s mérsékletével lehetővé bette, hogy munkabíró többség alakuljon.