Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-514
514. szám. 57 sem a felső Rába-bizottság útján nem kaptak ; de nem is jelentették be védműveiket liquidálásra és pedig a nyomozás eredménye szerint azért, mert nem volt senki, a ki őket figyelmeztette volna, hogy azt kérjék. így tehát több mint valószínű volt az is, hogy a területeknek földadóba sorozásánál a töltéseknek fentartásával járó évi költség az érdekeltséghez tartozó területek tiszta jövedelmének megállapításánál, különös gazdasági költség czímén betudva nem lett. A sopronmegyei felső-rábaközi érdekeltség ügyéhez hasonló a Rába-balparti vasmegyei töltésekkel védett terület ügye is, mert a Kis-Rábatoroktól Rábabogyoszló határáig Rába töltések állottak fenn s a védett terület összesen 8055 kat. hold 342 négyszögölre tehető, mint a mennyire a társulat ártere a Rábamenti községekre kiterjed. A Rába jobbpartján Sárvártól Egyházaskeszőig töltések nem voltak, csak ezen alul Egyházaskesző határában állottak régi, valószínűleg közmunkával létesitett és fentartott töltések, a melyek által védett területet a társulati ártérrel egyezően 444^ holdra lehet tenni. A vasmegyei terület tehát 8499^ holdat tesz ki, a mely ugyanazon elbírálás alá esik, mint a felső-rábaközi érdekeltség területe. Ezen tényállás alapján a pénzügyminister úr fentebb jelzett álláspontjának megfelelően a helyszini szemlét megejtette, s annak eredményéhez képest megállapította, hogy a szóban forgó területek az adóalapul szolgáló kataszteri munkálatokban a régi védművek által előidézett javulás figyelembe vételével vannak felvéve és a Rába-szabályozó társulatnak ezen Sopron- és Vas megyékben fekvő, a társulati ártér szerint helyesbítve 63.954^ hold kiterjedésű ezen területek után adóvisszatéritési igénye van; megállapította azt is, hogy nincs akadálya annak, hogy ezen területek után járó s a Rába-szabályozó társulattal korábban megejtett liquidatiók adatai alapján arányszámítás Htján évi 89.025 korona 75 fillérben kiszámított adóvisszatérités 1896. évtől kezdve kiutalványoz tassék és a társulatot 1905. év elejétől megillető adóvisszatérités folyósittassék. A földmívelésügyi és pénzügyi kormányzat végezte ezen kutatások eredményekép a társulat részére az évi 89 025 korona 50 fillért tevő adóvisszatéritésnek most 1896. évtől kezdve együttesen 801.231 korona 57 fillérben "kiutalványozandó része a szabályozás befejezésére végzendő munkálatok egyik fedezetéül méltán kijelölhető. A kivitel költségeinek második fedezetéül ugyanazon az alapon az ez idő szerint 1905. év elejétől 89.025 korona 75 fillér évi összegben megállapított adóvisszatérités lekötésével a társulat által felvehető és tisztán 1,780.000 koronát eredményező kölcsön összege jelölhető ki. A 8,354.528 korona 71 fillér építési összegből ezek szerint fedezetlenül maradó 5,773.297 korona 14 fillérből 500.000 koronát állami segély alakjában a pénzügyminister úrral egyetértőleg szándékozunk nyújtani, tekintettel arra, hogy a fentebb ismertetett terv szerint oly munkák végrehajtásáról is lesz szó, melyek városok, községek, így Mosón, Magyaróvár, Gyirmót, Csanak belsőségeinek árvíz ellen biztosítását is czélozzák, a melyek alig volnának abban a helyzetben, hogy a reájuk méltán kiróható összegeket viseljék. Egyrészt ezért, másrészt, hogy a társulat régi és kapcsolt Duna-Lajta árterülete közt, továbbá ezek és a városok, „ községek közt a közös érdekű munkálatok költségeinek megosztására vonatkozó bonyolult tárgyalások mellőztessenek, a kérdést ily alakban vélem czélszerűnek megoldani. A jelzett munkálatok kivitelére még fedezetlenül maradó 5,273.297 K 14 fillér a társulatot terhelő kölcsönből fedezendő ; hogy azonban a munkakivitel éveiben, a mely czélszerűen 5 évre állapitható meg, a kölcsön annuitása az ártéri Főrendi iromány. XVII. 1901-1906. 8
