Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-519
112 519. szám. , Intézkedni kellett, hogy a fényképészeti iparra nézve, az emiitett törvényczikk által megállapitott korlátozás megszüntettessék. Ez irányban is rendelkezik a mellékelt körrendelet. Még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen intézkedés által az eddigi állapotokon lényeges változás nem történik, mert eddig a fényképészetre, mely ipari munkának nem tekintetett, nem terjedtek ki az 1891 : XIII. t.-cz. határozmányai s igy az a törvényes munkaszüneti napokon is akadálytalanul végezhető volt. Változás csak annyiban áll be, hogy az 1891 : XIII. t -ez. 4. §-a szerint a fényképészek ezentúl kötelesek lesznek a törvényes munkaszüneti napokon is alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes, vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek, a mely körülmény, mint a fokozottabb munkásvédelem egyik eredménye, bizonyára a tisztelt Ház helyeslésével fog találkozni. Budapest, 1902. évi július hó 18-án. Láng Lajos s. k., (P. H ) kereskedelemügyi m. kir. minister. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 34.183/1902^. ~'VÏÏL~KT Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Hivatali elődeim több izben kijelentették, hogy a fényképészet s annak bármely neme nem ipari foglalkozás, hanem teljesen szabadon, minden megszorítás nélkül gyakorolható művészi ág, melynek védelme a szerzői jogról szóló 1884 :XYI. t.-cz, VI. fejezetében szabályozva is van, minélfogva a fényképészet nem tartozik az ipartörvény rendelkezései alá. Ezen kijelentés daczára sem hagyható azonban figyelmen kivül, hogy — bár a fényképészet jelenlegi fejlettsége mellett gyakran művészi értéket megközelitő alkotásokat mutat fel, — művészetnek még sem tekinthető, miután annak művelése szakszerű tanulás utján hosszabb-rövidebb idő alatt elsajátítható, a benne megnyilatkozó némi művészi vonást pedig a műipar egyéb ágai sem nélkülözik. Indittatva érzem tehát magamat, hogy valamennyi kereskedelmi és iparkamara és az Országos Ipar egyesület egybehangzó véleménye alapján kijelentsem, miszerint a fényképészet és ezzel kapcsolatban a czinkografia, a fénynyomat (heliotypia), a fényképi kőnyomat (fotolitografia) és a rózfénymetszet (heliogravure) műiparnak, még pedig a sokszorosító ipar egyik válfajának tekintendő s igy ezen iparok az 1884: XVII. t.-czikkbe iktatott ipartörvény rendelkezései alá tartoznak. A szerzői jogról szóló 1884: XVI. t.-cz. VI. fejezetének rendelkezései mellett a fentebbi kijelentés annál inkább helyet foglalhat, mert az utóbb idézett törvény VI. fejezetében a fénj^képészet által előállított művek gépi utánképzése, közzététele ós forgalomba helyezése iránti védelemről van szó, a most közölt kijelentés pedig a fényképészetnek és a felsorolt többi foglalkozásnak az ipartörvény szempontjából való minősítésére vonatkozik. *
