Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-471
471. szám. 329 A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállitható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse, mig azon berendezések felállítására és azon bővitésekre, amelyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertöl mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező épitési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és ki lométer-szelvényeket az 1 :75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, amikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgat óságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek. Új épitkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta és távirdaigazgatóság létesiti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán, külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni. A vasúti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülírt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbFôïendi iromány. XVI. 1901—1906. 42
