Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-469

469. szám. 297 hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul ós minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez f eltérj esztendők s a nevezett minister részéről az alap szabály okban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. , 22. §. A jelen engedély tartama — a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezósi szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2, §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával — a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen ós tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban,, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2, §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvónyczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, um. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerel vényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyes vagy Főrendi iromány. XVI. 1901 — 1906. - 38