Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-469

469. szám. 295 távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse ; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministerfcől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. éyben kötött egyezmény határózmányaihoz, az emiitett törvény­czikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendele­tekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvé­nyeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának « előterjesztése mellett oly esetben, a,mikor a jelen §. első bekezdése értel­mében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly ese­tekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helye­zéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a veze­téket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelző­készülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta­és távirdaigazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta-és távirdaigazgatósághoz a szóbanforgó munkálatok eszközlése végett, a vonatkozó táborkari térkép kapcsán, külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővités agy és ugyanazon pálya­udvar határán tul nem terjed ós a vezetékek felerősítésére az állam tulaj­donát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyide­jűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami ós vasúti vezetékek közös támszer­kezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az Összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző berendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czólokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáv­iratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. minister tői előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segódkezést és felvilágosításokat megadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom