Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.

Irományszámok - 1901-430

38 430, szám. 2-ik melléklet a 430. számú irományhoz. Indokolás, „a Győrsziget és Révfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési kép viselőválasztó-kerületi átkebelezéséről s a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatásáról" szóló törvényjavaslathoz. Győrsziget és Révfalupataház községek közigazgatásilag Győr vármegye területéhez tartoznak, de egyrészt Győr sz. kir. városnak,, másrészt e két községnek fokozatos fejlődése és terjeszkedése folytán lassankint egészen egybeépültek az Önálló törvényhatóságot képező Győr sz. kir. várossal. így egybeépülve, közigazgatásilag külön testet alkotnak, de tényleg Győrnek valóságos külvárosai. Nem igényel bővebb indokolást, hogy mennyire szükséges az, hogy az egy tömegben megtelepült lakosság ugyanazon közigazgatási hatóságnak egységes vezetése és felügyelete alatt álljon. Nagy városokban, mint a milyen Győr is, a hol nagyobb néptömegek élnek aránylag kisebb területen, közbiztonsági szempontból sokkal szigorúbb és behatóbb felügyeletet kell gyakorolni a lakosság s az átmenetileg ott tartózkodók felett, mint a községekben, a hol a népesség kisebb számánál s a foglalkozási viszonyoknál fogva az ellenőrzés könnyebb, s azért egyszerűbb lehet. A nagy városoknak a közbiztonságra irányuló intézkedését könnyen meghiusithatja, s a közbiztonsági állapotokat ennélfogva alaposan veszélyezteti az a helyzet, ha az összefüggő területek egyes részei az illető város rendőri hatósága alól ki vannak véve. Tényleg ez a helyzet az olyan városokban, melyekkel más törvényhatóság területéhez tartozó községek egybe vannak épülve. Az ilyen községekben meghúzódó, a közrend és közerkölcsisóg tekintetében gyakran veszélyes egyének ép oly közel vannak a városhoz, tehát ép oly könnyen férhetnek hozzá a városi lakossághoz, mintha a város területén tartózkodnának és a város rendőrségének még sem áll módjában ezeket kellőképen megfigyelni és ellenőrizni. A nagy városok egészségügyi közigazgatása is olyan intézmények létesítését igényli, melyek kisebb községi szervezetben meg nem valósithatók, s a melyek eredményre csak akkor vezethetnek, ha azon intézményeknek az egy tömegben élő lakosság minden egyes tagja alája van vetve. Hozzájárul ehhez, hogy az összeépült helységekben, de közigazgatásilag széttagolt területen élő lakosság folytonos hullámzása az adóügyi, katonaügyi stb. nyilvántartások pontos vezetését ós az ezekkel kapcsolatos munkálatokat is rendkivül megneheziti. Általában véve az a körülmény, hogy összeépült helységek különböző törvényhatóság alá tartoznak, a közigazgatás minden ágazatában érezteti hátrányos következményeit. A teljes egyesülés szükségességét úgy Győr sz. kir. város, mint az em-