Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-408

294 408. szám. A most jelzett körülmény Stein Miklós előmunkálati engedélyest arra indította, hogy a terv-műveletet a balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasút fel építményének, nemkülönben a nyilt átereszek és hidak hordszerkezeteinek megerősítésével kapcsolatban olykép dolgozza át, hogy a tervezett tapolcza—keszthelyi helyi érdekű vasút vonatai közvetlen Balaton-Szent-György állomásig közlekedhessenek. Az átdolgozott tervek alapján a tapolcza—keszthelyi helyi érdekű vasútvonalra nézve a közigazgatási pótbejárás 1901. évi deczember hó 30-ik és 31-ik napjain tartatott meg s ez alkalommal, valamint az 1902. évi márczius hó 11-én foganatosított kiegészítő helyszíni tárgyalás eredményekép egy oly vonalvezetés állapíttatott meg, a mely mellett a keszthely—tapolczai vonal nem, a mint eredetileg tervezve volt, t. i. a jelenlegi »Keszthely« állomásból, hanem a balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasút nyilt vonalából ágaznék ki, és egy új »Keszthely« állomás beiktatásával vezettetnék Balaton-Ederies irányában Tapolczáig s a mely megoldás viszont — tekintve, hogy a balaton-szentgyörgy—keszthelyi vasútnak a közvetlen vonatátmenet lehetővé válta czéljából szükséges átépítését tételezte fel, szükségképen oda vezetett, hogy az új vonal a már meglevő balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasúttal egységes forgalmi vállalatot képezzen. Mindezen körülményeket figyelembe véve, Stein Miklós a tapolcza—keszthelyi helyi érdekű vasútvonal előmunkálati engedélyét s az annak alapján szerzett összes jogait és elvállalt kötelezettségeit a vasút terveinek tulajdonjogával együtt a keszthely—balaton-szentgyörgyi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak ajánlotta fel, — a keszthely. —balaton-szentgyörgyi helyi érdekű vasút részvénytársaság pedig az 1902. évi május hó 3-án tartott közgyűlésében a tervezet átvételét és a keszthely—tapolczai vasútvonalnak az ismertetett pótbejárási megállapításoknak megfelelőleg vasútja folytatásaként leendő kiépítését, valamint törzsvonalának egyidejűleges átalakítását határozta el. A további tárgyalások ehhez képest a nevezett társasággal folytattatván, az 1902. évi május hó 17-én megtartott újabb engedélyezési tárgyaláson sikerült oly megállapodásra jutni, a melynek alapján a keszthely—tapolczai helyi érdekű vasút létesítése a következő módon biztosíttatnék: A */• alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 25*6 kilométer hosszú szabványos nyomtávolságú keszthely—tapolczai vonalat vasútja folytatásaként a keszthely - balaton-szentgyörgyi helyi érdekű vasút részvénytársaság építené. Ezen új vonal — a jelenlegi »Keszthely« állomás előtt, a nyilt pályából ágaznék ki s egy, Keszthely város jövőbeli fejlődése szempontjából előnyösebben elhelyezett új »Keszthely« állomásba vezettetnék be, mi mellett a régi állomás az új vonal elágazási pontjáig terjedő pályaszakaszszal együtt önként érthetőleg felhagyanddk volnának. A pályán közlekedő vonatok legnagyobb menetsebessége óránkénti 40 kilométerben, a pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 5°/oo-ben, a kanyarulatok minimális sugara a nyilt pályán 300 méterben — a törzsvonalból való kiágazásnál kivételesen 250 méterben — állapíttatnék meg. A két méternél nagyobb nyílású műtárgyak hordszerkezetei vasból volnának előállitandók. A folyóméterenként legalább 23'6 kilogramm súlyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. Az új vonalon — a mellett, hogy »Tapolcza« állomás a csatlakozás követkéz-