Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
39L szám. 20& dóság mutatkozik, a szükséges beruházásokra azonban sem az egyik, sem a másik elegendő tőkével nem rendelkezik. Elengedhetetlen tehát, hogy az állam, támogatólag közbelépve a szükséges áztatok, illetőleg a kikészítő telepek létesítését anyagi segély nyújtásával lehetővé tegye. A kender- és lentermelés felkarolása érdekében szükséges beruházások két irányban terveztetnek és pedig főleg a kisgazdák részére községi vagy szövetkezeti áztatok, a többi termelők részére pedig nagyobb arányú, lehetőleg szövetkezeti vagy vállalati kikészítő telepek létesítésére. A kistermelők igényeinek leginkább megfelel olyan intézkedés, a mély lehetővé teszi, hogy a kistermelő az általa előállított kórót saját maga kiáztathassa és a kikészített kenderrostot hozhassa piaczra, vagy háziiparilag feldolgozhassa. Ezen úton nem csupán a kender kikészítésével járó hasznot élvezi a kistermelő, hanem annak előnyét is, hogy saját munkaerejét olyan időben értékesítheti, mikor erre másként nem volna alkalma. ~. Szükséges továbbá, hogy olyan, főleg kisebb lentermelő vidékeken, a melyek a nagyban űzött termelés góczpontjaitól távol esnek, a gazdák terményüket otthon kiáztathassák, nagyjából kikészíthessék és teljes kidolgozás végett á kellően felszerelt kikészitő-telepekre kisebb fuvarköltséggel továbbithassák. Az e czélra szükséges állami támogatás részint kamatmentes állami kölcsönök, részint pedig a szükséges beruházások bizonyos százalékának megfelelő segélyek engedélyezésével történnék. A vissza nem fizetendő állami segélyek a községek,, szövetkezetek, vagy maguk a gazdák által létesítendő mesterséges áztatok s a gazdák szövetkezetei által létesítendő kisebb kikészitő-telepek támogatására lennének engedélyezendők, mig a vállalkozók, részvénytársaságok vagy mások által létesítendő nagyobb kikészitő-telepek alacsony kamatlábú, esetleg szükség esetén kamatmentes állami kölcsönnel támogattatnának. Úgyszintén ezen előirányzott hitel keretében lennének fedezendők egy kender- és egy lentermelési mintatelep, s esetleg munkásképző iskola felállításának költségei is, s végül ezen összeg keretében történnék gondoskodás a kikészített rost értékesítése, illetőleg kivitele érdekében esetleg szükségessé váló állami támogatásról. Szövetkezeti gcéonarahtárak létesítésére két millió korona igénybevétele terveztetik. A gabonaáraknak évtizedek óta alacsony színvonalon való állása, a termelési költségek emelkedése mellett arra indította a gazdaközönséget, hogy az értékesítés szervezése útján igyekezzék a gazdálkodás mérlegét némileg javítani. ' Az 1900. évben kezdték meg nálunk az ország több vidékén szövetkezeti magtárak felállítását, melyek részint mint önálló szövetkezetek, részint mint a helyben vagy szomszédos községekben működő hitelszövetkezeteknek egyik: üzletága túlnyomó számban az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartoznak. '.'.'.. A szövetkezeti magtárak felépítését a földmivelésügyi minister az által tette lehetővé, hogy a befektetési tőkéhez a magtár befogadóképessége arányában állami segélyt adott. Ez a segély azonban eleinte nem érvén el a befektetési szükségletnek a fele részét sem, az építési tőke nagyobb feléről az érdekelt .gazdaközönségnek magának kellett gondoskodni. A szövetkezeti gabona értékesítéshez szükséges forgó tőket az Országos Központi"Hitelszövetkezet bocsátja a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek rendelkezésekre. Ily módon elérte a szövetkezetekbe társult gazdaközönség, hogy akár a
