Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
39-1. szám. 187 tegyen. A tervek el. is készültek és a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkákról szóló 1S95. évi XLVIII. törvényczikkel a föidmivelésügyi minister rendelkezésére bocsátott összegből ezen törvény indokolásában részletesen kifej tetteknél fogva a Bégának Nagybecskerek és Titel közötti 35 kilométer hosszú szakasza, a titeli és écskai kamarazsilipek és a duzzasztó mozgó-gát folyamatban lévő építésével előreláthatólag 1905. év végéig annyira rendeztetni fog, hogy a Béga a legkisebb vízállások idején is 2 méter mélyen merülő dunai hajókkal lesz járható. A Nagybecskerek és Temesvár közti 80 kilométer hosszú csatornaszakasznak hasonló irányú és nemcsak Temesvár város, hanem az egész vidék gazdasági életének felvirágozására, az adóképesség fokozására nagy kihatással biró rendezése elől elzárkózni tovább már nem lehet ; a képviselőház pénzügyi bizottsága is az 1902. évi XXIL törvényczikk tárgyalásáról előterjesztett jelentésében örömmel üdvözölvén e szakasz hajózhatóvá tételére vonatkozó tervek elkészültét, — általános megnyugtatásul és azon látszat kikerülése végett is, mintha a kormánya Béga hajózhatóvá tétele iránt az 1882. évi XXVI. tör vény czikkben foglalt utasítás elől még tovább is kitérni óhajtana, szükségesnek tartotta — annak kijelentését, hogy a Béga-csatorna ármentesitéséről szóló törvénybe egy ujabb kötelező rendelkezés vétessék fel annak hajózhatóvá tételére nézve. A törvényhozás a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával a törvénybe 8. szakaszul beiktatta, hogy »az 1882. évi XXVI. törvényczikk, valamint más törvényeknek a temes-bégavölgyi vizszabályozó ármentesitő társulatra vonatkozó rendelkezései, melyeket a jelen törvény meg nem változtatott, továbbra is érvényben maradnak«. A törvényhozás ezen ismételt rendelkezésének lett elég téve, a mikor a Bégacsatorna hajózhatóvá tételére Nagybecskerektől Temesvárig szükséges munkák kivitele a beruházások keretébe felvétetett. A Temes-Bégavölgy rendezésére és a Béga-csatornának Temesvárig való hajózhatóvá tételére összesen 11,622.000 K szükséges, a mely összegből azonban csak 8,622.0G0 K terheli véglegesen az államot, mert a temes-bégavölgyi társulatnak előlegképpen adandó 3,000.000 K visszatérítése biztosítva van. Ezen összegből 1904-ben 400.000, 1905 — 1908. években évenkint 500.0C0 és 1909—1913. években évenkint 1,244.400 K kerülne felhasználásra. h) Némely város árvédelme szempontjából szükséges vizimunkálatokra, valamint egyes társulatok segélyesésére 4,060 000 K vétetett fel. Az árvédelmi munkálatoknak legnagyobb része úgy a Tisza, mfut a Duna völgyében be van fejezve, csakis egyes városok-és társulatoknak helyzete maradt még tisztázatlanul, leginkább pénzügyi nehézségek miatt, miért is indokolt, sőt szükséges, hogy ezek válságos helyzete mielőbb állami segítséggel orvosoltassék. 1. Győr város és Györsziget árvédelmi müvei az 1885. évi XV. törvényczikk értelmében az állam által lettek kiépitve az akkor fellépett legmagasabb viz felett 1 méter biztonsággal úgy, hogy e védőmüvek koronamagassága a győri mércze szerint -f 7*20 méter. A védőművek költségeit az államkölcsönből fedezte, a melynek törlesztésére az építmények átadását követő évtől kezdve minden évben Győr városa 34 éven át 4.500 forintot, Győrsziget községe 30 éven át 800 forintot és Győr vármegye 24 éven át 800 forintot fizetnek. Az 1897,és ÎS99. években az osztrák Danáról lezúduló rendkívül magas árvizek következtében, nemkülönben a szomszédos társulatok védőmüveinek az 1899. évi nagyvizszin íölé 1 méter magasságra és nagyobb méretekben való 24*
