Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
178 391. szám. Minthogy pedig a szóban levő épület bérlakások czéljaira szolgált, úgy a közszolgálat, mint a- közönség érdekeinek kielégítése végett, annak megfelelő átalakitása válik szükségessé. Az államrendőrség központi hivatalainak végleges elhelyezésével járó költségek 1,320.000 K-val irányoztatnak elő, melybői az új ház vételére 840.000 K, átiratási illetékre 29.000 K, a két épület átalakítási és tatarozási -költségéire* berendezési tárgyakra, végül az új ház vételára után esedékes fentebb emiitett kamatokra együttvéve 451.000 K fog esni. _ Az átalakítási és tatarozási költségek legnagyobb része a jelenlegi főkapitánysági épületre esik, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy ez épületen, annak 1887-ben történt elfoglalása óta, csak lényegtelenebb tatarozási munkálatok végeztettek, minek következtében annak egyes tartozékai, mint főleg az ablakok, padlók és csaposgerendák annyira elhasználódtak és elkorhadtak, hogy azok kicserélése elkerülhetetlennek mutatkozik. Az államrendőrség főkapitányságának végleges elhelyezésével elesvén egyes helyiségek hivatali czélokra való kibérlésének szüksége, ehhez képest az e czímen előirányzott bérösszegek megtakaríthatók, illetőleg az állami költségvetésből törlendők lesznek. Tekintve azt az elodázhatlan szükséget, a mely az államrendőrség egyes hivatalainak megfelelő elhelyezése körül jelentkezik, a ministertanács jóváhagyásával úgy a régi, mint a beszerzett új épületnél szükséges átalakítási és tatarozási munkálatok már foganatba vétettek, mihez képest figyelemmel arra is, hogy az új épület vételárának mielőbbi kifizetését pénzügyi szempontok indokolják, az összes beruházási költségeket a folyó 1904. évben óhajtanok igénybe venni. 2. A pénzügyi tárcza körében tervezett beruházásokra nézve tisztelettel a következőket terjeszteni elő : a) építkezésekre a dohányjövedéknél 6,820.000 K engedélyezését kérem* A tervezett építkezések közül az első a budapest-ferencsvárosi és erzsébetvárosi m. Mr. dohánygyárak, továbbá a budapesti m. Mr. dohánybeváltó hivatal Mtelepitése. Budapest fejlődése folytán a székes-főváros Duna-balparti részén elhelyezett két dohánygyár, a VI. kerületi Sip-utczai és a IX. kerületi Üllői-át és Soroksári-utcza közötti dohánygyár, valamint a VIII. kerületi Baross-utczai dohánybeváltó hivatal már a város igen forgalmas részeire jutottak, azok nemcsak a város fejlődését hátráltatják, hanem a megélénkült forgalomra is akadályul szolgálnak, minek folytán az emiitett dohánygyárak és dohánybeváltó hivatal kitelepítése már soká el nem odázható. Ezen körülmény különben már évek előtt nemcsak a székes-főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésén szóvá tétetett, hanem ezen telep kitelepítése iránt 1899-ben már tárgyalások is tétettek folyamatba, melyek azonban akkor, a felmerülő nagy költségekre való tekintettel, egyelőre elejtettek. A kitelepités kérdésének megoldása soká már azért sem odázható el, mert a telepeknél az épületek egy része oly rozoga állapotban van, hogy azoknak részben újjáépítése, részben tetemes mérvben való tatarozása válnék szükségessé, A szóbanforgó kitelepités költsége: 3,866.360 K.
