Főrendiházi irományok, 1901. XII. kötet • 245-369. sz.
Irományszámok - 1901-353
353 szám. 2Ö3 A most előadott több okból a kormánynak az a kötelessége származott, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, mikép lehetne az 1903. évre szóló, még tavaly előterjesztett, a pénzügyi bizottság által már háromnegyed éve letárgyalt állami költségvetést a jó részt már ismert tényleges állapotnak és a kormány pénzügyi politikájának megfelelően átalakitani. Ezeken a szempontokon elindulva tisztelettel előterjesztem az 19Ö3. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A mai viszonyok között, midőn az év, a melynek költségvetését még kell állapítani, végéhez közeledik és midőn e szerint az a sajátszerű helyzet állott be, hogy jó részt a múltra kell az állami kiadásokat és bevételeket megállapitani, alig lenne értelme annak, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat előterjesztésével a költségvetés részletes tárgyalásának befejezéséig várjunk. A most előterjesztett törvényjavaslat azokat az előirányzati tételeket tartalmazza, a melyeket a tisztelt képviselőház pénzügyi bizottsága 1903. évi február 17-én kelt jelentése szerint (325. sz. iromány) javaslatba hozott, kivételével azoknak a tételeknek, a melyeket a kormány a fönnebb jelzett általános indokokból módositandóknak vél és a melyek a jelen indokolás mellékletét képező eltérési kimutatásban föl vannak sorolva. A javaslat szerkezete teljesen megegyezik a költségvetési törvények szokásos szerkezetével, azzal az egy eltéréssel, hogy a közösügyi kiadások előirányzatára vonatkozó rendelkezés, a mely az előző években azért volt szükséges, mert az előirányzat megállapításakor a kvóta csak az év első felére volt megállapítva, ezúttal, mivel a most érvényes megállapítás 1904. június végéig terjedő időre szól, mellőzhető. Áttérve a pénzügyi bizottság javaslatával szemközt az 1903. évi előirányzat egyes tételeinél a mellékelt kimutatás szerint tervezett és tételenkint megindokolt módosításokra, általánosságban meg kell jegyeznem, hogy a kiadási hiteleknél tervezett módosítások legnagyobb részben arra vezetendők vissza^ hogy -az eredetileg kért kiadási hitelek vagy olyanok, hogy azok immár az idő előhaladt voltánál fogva a kezelési év hátralevő hónapjaiban vagy egyáltalán nem, vagy csak részben lesznek igénybe vehetők, vagy olyanok, a melyeket a kormány figyelemmel a közgazdasági és pénzügyi helyzetre, magasabb állami érdekek koczkáztatása nélkül vagy teljesen elejthetni, vagy korlátozhatni vél. A kiadási hitelek az eredetileg javasolt összegeket meghaladó mérvben csakis akkor emeltettek, ha az eddigi eredmények semmi kétséget nem hagynak abban az irányban, hogy az eredeti hitelösszeg föltétlenül elégtelen lesz. A bevételi előirányzat néhány tételénél javasolt módositás mind a költségvetés realitása érdekében az eddigi eredmények figyelembevétele mellett történt. így a főbb tételeket említve, a pénzügyi tárczánál a törvényenkivüli állapotra való tekintettel apasztani kell az egyenes adóknál és a jogilletékeknél a késedelmi kamatok előirányzatát, az egyenes adóknál a behajtások szünetelése miatt az adóbehajtási illetékeket és költségtéritményeket, a posta, távirdánál és távbeszélőnél, valamint az állami erdőknél az eddigi eredményekre és a válható fejleményekre való tekintettel az illető bevételeket. Ha a kiadási előirányzatnál oly beruházások törlését javasoljuk, a melyek kölcsönpénzből fedeztetnek, természetes, hogy a kölcsönből eredő megfelelő bevételeket is törölnünk kellett. Meg kívánom még jegyezni, hogy az állami erdők és a posta bevételeinek most emiitett apasztásától eltekintve, változatlanul meghagytuk a többi állami üzemek úgy kiadási, mint bevételi előirányzatát. Ha ugyanis ezeknél az eredeti kiadási előirányzat nem is felel meg többé a valódi állapotnak, általában azt mondhatni, hogy a nagyobb kiadás nagyobb bevétellel van ellensúlyozva, de úgy a kiadásokat, mint a bevételeket ma még annyira nem ismerhetjük, hogy teljesen pontos előirányzatot készíthetnénk. Ezért és mert az üzemi kiadások és bevételeknél mutatkozó változások magára a 36*
