Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.

Irományszámok - 1901-244f4

XX K s ujabban 44—46 százalék körül mo­zog. Említésre méltó jelenség, hogy úgy a bányászat és kohászat, mint főleg az ipar termékeinek aránya is határo­zottan emelkedőben van és pedig a mező- és erdőgazdaság s a halászat ter­mékeinek rovására, tehát itt is ugyanaz az irányzat érvényesül, melyet a kivi­telnek nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerinti megoszlásánál volt alkalmunk konstatálni. A külkereskedelmi forgalomnak szár­mazási és rendeltetési országok szerint való megoszlására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy behozatalunkból és ki­vitelünkből egyaránt Ausztriára esik a túlnyomó rész. A két államnak hosszú félkörben érintkező határa, a közlekedés könnyűsége, melyet semmiféle vámel­járás nem akadályoz, s a két állam szoros gazdasági kapcsolata természe­tessé teszi ezt. Ausztria után Németor­szággal vagyunk legélénkebb kereske­delmi összeköttetésben, s e két országon kivül meg Olaszországgal, Nagy-Britan­niával, Francziaor szaggal y Boszniával, Szerbiával és Mumániával van számot­tevő forgalmunk, mig a többi államok­ból a hozott s azokba kivitt árúink ér­téke rendszerint nem éri el az Összes forgalomnak egy százalékát sem. A fontosabb országokkal való kül­íbrgalmunk fóeredményeit az 1891., 1896. és 1901 évekről érték és száza­lék szerint a következő láblázat mutatja : s Az országok meg­nevezése E e h o z a t a 1 Kivitel s Az országok meg­nevezése 1891-ben 1896-ban 1901-ben 1891-ben 1896-ban 1901-ben ta in 5 ín Az országok meg­nevezése ezer koronák­ban °/o­ban ezer koronák­ban 7o­ban ezer koronák­ban °/o­ban ezer koronák­ban ban ezer koronák­ban ban e zer koronák­ban °/o­ban 1 Ausztria 840.847 83*62 889.358 81*01 905.198 78*88 823,969 75'56 834.184 76-57 897.086 70-91 2 Bosznia és Hercze­govina .,: 8,233 0-82 15.662 1-43 14.313 1*25 9.294 0-85 14.356 1-32 23,765 1*87 3 Németország ... 39.281 3-91 58.083 5'29 60.112 5*24 114.892 10*54 107.811 9*90 140.583 11-11 4 Olaszország 6.744 0-67 20.960 1.81 19.674 1*71 12.475 1-14 20.486 1*88 31.087 2*46 5 Francziaország 2.842 0-28 4.513 0-41 10.162 0-89 33.635 3*08 22.567 2*07 28.683 2*27 6 Nagy-Britannia 8.418 0*84 12.265 1-12 18.055 1'57 22.740 2*09 20.998 1*93 24.155 1'91 7 Rumania — — 9.321 0-93 11.302 1-03 13.340 1-16 10.671 0-98 17.444 1*60 14.397 1-14 .8 Szerbia­44.575 4*43 37.422 3*41 32.912 2*88 13.250 1*22 7.114 0-65 8.786 0*69 Egyéb országok Összesen 45.300 4*50 48.225 4'39 73.815 6.42 49.487 4*54 44.447 4*08 96.647 7'64 Egyéb országok Összesen 1,005.561 100*00 1,097.790 100-00 1,147.581 100*00 1,090.413 lOO-oo 1,089.407 100*00 1,265.189 100*oo| Ausztriából 1901-ben 905*2 millió korona értékű árút hoztunk be, mig az 1891. évi behozatal értéke 840*8 az 1896. évi behozatal értéke pedig 889-4 millió korona volt. Az abszolút számo­kat tekintve tehát meglehetős az emel­kedés, de százalék szerint nem növe­kedést, hanem csökkenést észlelhetünk, jeléül annak, hogy a többi országból való behozatalunk nagyobb mértékben növekedett, mint behozatalunk Ausztriá­ból. Megjegyzendő külöuben, hogy a csökkenést részben az a körülmény is fo­kozza, hogy 1901-ben már a behozatal­ból ki vannak választva a trieszti szabad kikötőből behozott árúk, ellenben a ko­rábbi években bentfoglaltnak Ausztria forgalmában. Ausztria nemcsak behozatalunkban, hanem kivitelünkben is túlnyomósággal bir, kivitelünk értékének 1901-ben 70*91, 1891-ben pedig 75.56 százaléka esett Ausztriára. Itt tehát Ausztria aránya, mely különben itt is csökkenő irányt követ, még sem oly nagy, mint a be­hozatalban. Azokat a fontosabb árúkat, melyek Ausztriával való forgalmunkban szere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom