Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.

Irományszámok - 1901-244f4

BEVEZETÉS. À magyar korona országai külkeres­kedelmi forgalmára vonatkozó s itt kö­vetkező összeállítások az 1891—1901. évek forgalmának eredményeit tüntetik fel, tehát ugyanazon tizenegy éves időszakot ölelik fel, melyre az osztrák­magyar vámterület külkereskedelmi for­galmáról készült kimutatások kiter­jednek. Az adatok, melyeket ez összeállítá­sok tartalmaznak, egészen más forrás­ból vannak merítve, mint az osztrák­magyar vámterület forgalmára vonatkozó adatok, sőt a magyar adatgyűjtés rend­szere egyáltalában lényegesen eltér az egyéb államokban követett rendszertől. Más államok a külkereskedelmi statisz­tikai adatok gyűjtéséhez rendszerint a vámhivatalok közreműködését veszik igénybe. Ez a rendszer nálunk, minthogy Ausztriával vámterületi közösségben élünk, nem alkalmazható. Ennélfogva midőn az Ausztriával 1867-ben kötött vám- és kereskedelmi szerződésnek újabb tíz évre való meghosszabbítása parlamenti tárgyalás alá került, s élénken nyilvánult annak szüksége, hogy Ma­gyaroszág külkereskedelmi forgalmáról külön statisztikai adatok fölött rendel­kezzünk, az adatgyűjtésre nézve a speeziális helyzetnek megfelelő mó­dozatról kellett gondoskodni. Ezzel a helyzettel számolt az akkori kormány, midőn az 1881. év elején az árúforgalmi statisztikáról szóló törvényjavaslatát beterjesztette, mely javaslat, mint 1881. évi XIII. törvényczikk, ugyanazon évi május hó 1. napján lépett életbe. Az emiitett törvényczikk az adatszol­gáltatást magánszemélyek bevallásaira alapította, az adatok gyűjtéséhez pedig a közlekedési vállalatokat vette igénybe. Az 1881 :XIII. s az ennek kiegészitéséről és módosításáról intézkedő 1895: XVIII. törvényczikk értelmében ugyanis mind­azon küldeményekről, melyek a vasuh és hajózási (folyam- és tengerhajózási) váltatoknál a magyar korona országai­nak területéről külföldre leendő szállítás végett feladatnak, úgyszintén azon kül­deményekről, melyek a magyar korona országainak területére az említett válla­latoknál külföldről érkeznek, a feladók és czimzettek u. n. árúnyilatkozatokat tartoznak kiállitani és beszolgáltatni. Az árúnyilatkozatok a küldeményekre vonatkozó Összes fontosabb adatokat tartalmazzák, nevezetesen a küldemé­nyekben foglalt árúk pontos megneve­zését, mennyiségét, a feladási és rendel­tetési állomás, úgyszintén a származási és rendeltetési ország nevét, stb. . A postán szállított küldeményeket a kormány az 1881 : XIII. t.-cz. 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendeleti úton, 1884. évi január hó 16-tól kezdő­dőleg vonta be az adatgyűjtés körébe. A mondott.időponttól kezdve a postán külföldre feladott és postán külföldről érkezett csomagokról is árúnyilatkoza­tokat kell kiállitani, melyeket a posta­hivatalok vonnak be. A postai árú­nyilatkozatok szintén az árúkra vonat­kozó fontosabb adatokat tartalmazzák, de rovatuk kevesebb s kitöltésük is egyszerűbb, mint a vasúti és hajózási forgalomban használt árúnyilatkozatoké. A közúti forgalomra alkalmas adat­gyűjtő szervek hiányában a külkereske­delmi statisztikai adatgyűjtés csak rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom