Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.

Irományszámok - 1901-244f1

három esztendőben vett jelentékeny­lendületet, úgy hogy az 1899. évi kivitel értéke a megelőző 1898. évi kivitel értékét kerék 120 millió koro­nával haladja meg. Ellenben 1891-től 1898-ig bezárólag nagyon csekély a fejlődés, sőt néhány évben jelentékeny visszaesés is észlelhető, úgy hogy a kivitel értéke, a mely 1891-ben 744*88 millió korona volt, 1892-ben 711*64 millió koronára, sőt 1895-ben 700-92 millió koronára szállott le. A Német­országba kivitt árúk sorában, csupán a legfontosabbakat emlitve, ott találjuk : az árpát, malátát, lóheremagot, Ökröket és egyéb vágómarhát, lovakat, eleven és leölt szárnyast tojást, nyers bőrö­ket, nyers szerszámfát, fürészelt fa­árúkat, barnaszenet, ásványokat stb, de még a felsoroltakon kivül is van számos árú, melyeknél az érték az évi 10 millió koronát meghaladja, élénk bizonyságául a német birodalomba való kivitel nagy jelentőségének. A kivitel nagyságát tekintve, Németország után itt is, mint a behozatnál, Nagy-Britannia következik, mely államban az osztrák­magyar vámterület az 1901. évben 186 89 millió korona értékű árút he­lyezett el, sőt 1900-ban 201-25 millió korona értékűt. E két év adatai egy­úttal a kivitel nagyságának legfelsőbb határát is jelzik; a kor^j^i évek leg­többjében a Nagy-Britanniába való kivitel nem érte el a 150 milliót, sőt 1892-ben a 100 millió koronát sem. Az ide kivitt árúk sorában a czukor a legfontosabb, mely árú mellett jelen­tőség tekintetében a többiek' messze elmaradnak, noha azok között is van nem egy árúczikk, mint pl. a liszt, tojás, bőrkeztyük, üvegárúk, stb., me­lyeknél az évi kivitel 9—10 millió korona értéket képvisel. Az Olasz­országba való kivitel szintén az utóbbi években, nevezetesen 1899 óta vett nagyobb lendületet, mely évben annak értéke első izben haladta meg a 140 millió koronát, mig a korábbi éveknél kimutatott legnagyobb érték alig vala­mivel magasabb 120 millió koronánál. XXIII Olaszország az osztrák-magyar vám­területre nézve főleg a lókivitel s a fűrészelt faáruk kivitele szempontjából bir nagyobb jelentőséggel, de tekintélyes mennyiségű bab, nyers gyapjú, gyapjú­árú, selyemgubó, nyers selyem és papirosanyag is kerül innen az olasz piaczra. Francziaországba, meglehetős állandósággal évi 50—60, egynehány évben közel 70 millió korona értékű árú megy ki a közös vámterületről, s az utóbbi négy évben a Törökországba való kivitel értéke is állandóan meg­haladja a 60 millió koronát. A fejlődés mértékéül szolgálhat, hogy az 1891. évi kivitel értéke még csak 32*46 millió korona volt. A Francziaországba kivitt fontosabb árúk sorában a donga, fürészelt faáruk, nyers bőrök, fapapiros­anyag, bab s ujabban a liszt emlit­hetők, mig a Törökországba kivitt árúk között a finomitott czukor, kötött gyapjúárúk, sapkák, férfiruházatok és a papiros a legjelentékenyebbek. Szépen gyarapodott 1891 óta az Oroszországba való kivitel is, főleg a nyers szerszámfa, fürészelt faáruk, pir­szén, gyapjúfonál, kaszák, gépek és műszerek kivitelének nagy emelkedése következtében. A felsorolt árúk kivite­lénél mutatkozó kedvező fejlődésnek köszönhető, hogy mig az 1891. évi kivitel még csak 35*62 millió korona értéket képviselt, addig 1899-ben már 80*90 millió korona volt az oda kivitt árúk értéke. Igaz, hogy a legutóbbi két évben némi hanyatlás állót be, de az ezen éveknél kimutatott érték még mindig jóval magasabb, mint — 1899-et kivéve — a megelőző évek bármelyiké­ben. Ellenben a Rumániába való ki­vitel, egyes éveknél mutatkozó nagyobb föllendülésektől eltekintve, igazi emel­kedést nem képes felmutatni s az 1900. és 1901. évi kivitel körülbelül azon a magaslaton van, a hol 1891-ben állott. Ugyanezt mondhatni a Szerbiába való kivitelről is, melynek értéke 1892 óta csaknem állandóan évi 20 millió korona körül mozog, csupán 1891-ben haladta meg a 30 millió koronát. A Rumániába

Next

/
Oldalképek
Tartalom