Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.
Irományszámok - 1901-244f1
XVI a vámkülföldre feladott küldemények után külön statisztikai bejelentőlapokat tartoznak kiállítani és beszolgáltatni és pedig a behozatali és átviteli árúkról közvetlenül a vámkezelést végző vámhivataloknál, a kiviteli árúkról pedig annál a szállitási vállalatnál, mely az árút vámkülföldre leendő elszállítás végett átveszi. Utóbbi esetben a statisztikai bejelentőlap a többi okmány nyal együtt kiséri az árút addig a vámhivatalig, mely az árút a kivitelben vámkezeli. A postán vámkülföldre szállított árúknál a két példányban kiállított vámnyilatkozatok egyik példán j a, kiegészítve némely adatokkal, szolgál a külkereskedelmi statisztikai adatgyüjés czéljaira. A közúti határforgalomban s ehhez hasonló forgalmi viszonylatokban szóbeli bemondás van érvényben. A megszállott tartományokban az adatgyűjtés ugyanazon alapon van szervezve, mint a magyar korona országaiban. A vámkezelési teendőkkel megbízott pénzügyi hatóságok az általuk vámkezelt árúkról ott is kivonati iveket s azok alap ján havi és évi kimutatásokat készítenek, melyeket az országos kormány juttat az osztrák kereskedelemügyi ministeriumhoz. Az adatok összeállítása az osztrák kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályában történik, mely a nyert adatokat havi, félévi és évi kiadványok» ban teszi közzé. A kiadványok a külkereskedelmi forgalmat mennyiség és érték szerint is kimutatják. Az értékeket becslés útján, külön e czélra szervezett állandó értékmegállapító-bizottság állapítja meg. Az itt következő összeállítások all éves időszak forgalmi adatait a könnyebb kezelhetőség czéljából hat külön kötetben foglalják össze. A kötetek beosztására és használatára nézve szolgáljanak tájékozásul a következők: A VI kötetben összefoglaló kimutatások vannak, az osztrák-magyar vámterület 1891—1901. évi külkereskedelmi forgalmának főeredményeiről a vámtarifa 50. tarifaosztálya, továbbá származási és íendeltetési országok szerint. Ugyanezen kötetben található a külkereskedelmi forgalomnak nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerinti részletezése szintén az 1891—1901. évekről, érték szerint ezer koronákban, s végül az átviteli forgalom főeredményei a vámtarifa 50. tarifaosztálya szerint. A VI— VIII kötetek a behozatal és kivitel részletes adatait tartalmazzák, az 50. tarifaosztály sorrendjében s szintén az 1891—1901. évekről. Megjegyzendő, hogy az adatokban nem foglaltatnak bent az előjegyzési és kikészitési forgalom adatai, hanem az illető tételeknél jegyzet alakjában vannak közölve. A kimutatások összeállításánál az a rendszer követtetett, hogy előbb a tarifaosztály egész forgalma van kimutatva, azután a tarifaosztályba tartozó egyes árúké a statisztikai számok sorrendjében, közben pedig a fontosabb árúcsoportok forgalma összesítve is fel van tüntetve. így pl. a VI. kötet 243. lapján à VIII. tarifaosztályba tartozó összes vágó és igásállatok forgalma van kimutatva, a 244. lapon csupán a vágóállatok forgalma van együvé foglalva, melyet a 245—255. lapokon a különféle vágóállatok forgalmának egyenkint való részletezése követ. A 256. lap a lovak forgalmának összesített adatait, a 257—264. lapok ugyanazokat részletezve, végül a 265— 266. lapok a tarifaosztályba tartozó többi igásállatok forgalmát tartalmazzák. Minden egyes árú, illetőleg árúcsoport forgalma rendszerint egy lapot foglal el, a lap felső része a behozatal, az alsó rész a kivitel adatait, teljesen azonos táblázatokban tartalmazza. Ezek első rovata az összes forgalom menynyiségét tünteti fel mélermázsákban vagy darabokban, a második rovat az összes forgalomból a tengeri forgalomra eső mennyiséget, a harmadik az összes forgalom értékét koronákban, a negyedik a mennyiségi egységre eső egységértéket. A többi rovatok a forgalom-