Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
43 honnan a behurczolás történt, az illető szomszédos járás határához 10 kilométernél kisebb távolságra esik. Ennek a szigorításnak jogosultságát nem lehet elvitatni, különösen tekintetbe véve a mi közigazgatási járásaink némelyikének sajátszerű configura tiój át, mely mellett könnyen megeshetnék, hogy midőn például a hosszasan elhúzódó járás egyik végének közelében fekvő helyről törtónt a behurczolás : az ennek következtében elrendelt tilalom folytán az illető fertőzött helytől, a járás ellenkező végén, 40—50 kilométer távolságra eső, tehát ezen szempontból már igen kevéssé veszélyes vidék zár alá vétetik, ellenben a fertőzött helylyel tán közvetlenül határos vagy attól csak néhány kilométernyire eső, tehát méltán gyanúsabbnak tekinthető vidék, azért, mert ez már a szomszédos közigazgatási járás területéhez tartozik, korlátlanul továbbra is élvezné az ilyen esetben amannál veszélyesebb szabadforgalmat. Méltányosnak látszott tehát, hogy az ilyen visszásság correctivumául kölcsönösen érvényesítsük ama fentebb emiitett korlátozást, hogy a fertőzött helyhez 10 kilométernél közelebb eső szomszéd laras, esetleg járások területére is kiterjeszthető legyen a behurczolás esetén elrendelt beviteli tilalom. A következő pont szerint a kölcsönös állatforgalom terén szükséges korlátozásokat vagy tilalmakat a törvény értelmében erre illetékesnek kijelölt központi kormányhatóságok, tehát Ausztriában és Magyarországon az illető ministerek, HorvátSzlavonország területére nézve pedig a bán van hivatva érvény esiteni. Ebből a czélból az illetékes alsóbbfokú hatóságok minden olyan esetben, midőn a másik állam területéről érkezett állatszállítmányokban ragadós betegség jelenléte constatáltatott, vagy pedig midőn a másik állam területén olyan állati betegségek uralkodnak, melyekből folyólag valamely forgalmi korlátozás érvényesítésének szüksége látszik fenforogni, erről az illetékes központi hatóságnak rendszerint távirati utón jelentést tesznek. Ez utóbbinak van fentartva az a jog, hogy a vámszövetség XXI. czikkében, illetve a végrehajtási módozatokra vonatkozó megállapodásban körülirt korlátok figyelembevételével, a tudomásra hozott eset természetéhez képest a szükségesnek talált intézkedéseket és az intézkedések érvénybe léptének időpontját a fenforgó körülményekhez képest megállapítsa. Ennek megtörténtével egyidejűleg mindezekről a másik állam illetékes központi hatóságát is távirati utón értesiti. Kölcsönösen fentartatott azonban, hogy az ilyen forgalmi korlátozás érvényesítésére vonatkozó távirati értesítés vételének napján, vagy legkésőbb az ez után következő napon az illető korlátozás vagy beviteli tilalom által sújtott területről már elindított szállítmányok bebocsátandók, habár akkor, midőn azok rendeltetési helyükre érkeznek, a tilalom már kihirdettetett és életbe is lépett volna. Szintén a múltban szerzett tapasztalatok tanúsága szerint mutatkozott mellőzhetetlenül szükségesnek az itt ismertetett és kikötött eljárási módozat érvényesítése ós biztosítása Es pe6*
