Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
í\ dóan hasonló siker fogja koronázni ide irányuló törekvésünket, mire nézve ugy állategészségügyi administratiónk helyes működése s állandó tovább fejlesztése és tökéletesbitése, valamint a kelet felől jövő állatforgalomnak kérlelhetetlen szigorral való ellenőrzését illetőleg az úgynevezett »vészes országokkal« szemben fentartott állandó behozatali tilalom megadják a kellő garantiákat. Mindezek mellett a keleti marhavész behurczolásának veszélyét még az a körülmény is nagyon csökkenti, hogy a velünk közvetlenül szomszédos Balkán államok területén szintén hosszú idő óta nem fordult elő ez a betegség. De ha netán minden elővigyázati és óvrendszabály ellenére a vész behurczolásának esete mégis bekövetkeznék, gondosan szervezett és mindegyre tökóletesbiteni kivánt állategészségügyi administratiónk segélyével annál biztosabban képesek leszünk a betegséget azonnal helyhez kötni és rövid időn csirájában elfojtani, mert a régi idők tapasztalataiból tudjuk, hogy már akkor is -— állategészségügyi törvényünk életbelépése s az akkorinál tetemesen gyorsabban és sikeresebben működő mostani szolgálati szervezet megalkotása előtt — ha a vész az országban bárhol észleltetett : az ellene mindannyiszor kellő gyorsasággal alkalmazott erélyes és radikális irtó eljárás segélyével mindig sikerült a betegséget azonnal helyhez kötni ós a legszűkebb korlátok közé szorítva, aránylag csekély áldozatok árán teljesen kiirtani. A végrehajtási módozatokra vonatkozó megállapodásnak ugyanezen szakaszában, mely a kölcsönös állatforgalom terén alkalmazandó legfontosabb elvek gyakorlati keresztülvitelének módozatait részletesen szabályozni van hivatva, — nyeri világos értelmezését a szövetség XXI czikkének az a rendelkezése is, hogy a másik állam területéről származó állatok behozatalával szemben érvényesíthető tilalmak vagy forgalmi korlátozások elrendelésének joga a keleti marhavész föllépésének esetén kivül még mely esetben s mily kiterjedésben illeti meg a két állam kormányait. Olyan ragadós állati betegségek gyanánt, melyek behurczolása a származási hely államával szemben bizonyos rendkivüli forgalmi korlátozások órvényesithetésónek jogát állapitja meg, —- a keleti marhavésztől eltekintve — a szarvasmarha ragadós tüdőlobja, a hasitott körmű állatok száj- és körömfájása és a sertésvész jelöltetnek meg. Számitva azonban arra. az eshetőségre, hogy a szövetség tartama alatt esetleg új, eddig még ismeretlen, vagy nálunk még föl nem lépett és a fentebb nevezettekhez hasonló mértékben veszélyes állati betegség merülne fel és nyerne járványos jelleget hasonlóan ahhoz, mint a hogyan pl. 1895-ben a sertésvész egyszerre rendkivüli mórtékben pusztitó jelleggel lépett fel, kölcsönösen biztositani kellett a netán szükségesnek mutatkozandó forgalmi korlátozás érvényesítésének jogát, ilyen, ma még ismeretlen új betegség fellépésének esetére is. Nagyobb világosság kedvéért ugyanitt »jegyzet« alakjában kimondatott az is, hogy a hasonlóan veszélyes jellegű kifejezés Főrendi iromány. V. 1901-1906. 6
