Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
29 ibadaluii ügyek many sohasem tagadta és a jelenlegi tárgyalások alkalmával is elismerte. A magyar kormány mindig azt az álláspontot foglalta el, hogy ennek az illetéknek megszüntetését követelte. A két kormánynak ezen kérdésben elfoglalt elvileg egyező álláspontja daczára azonban a tiroli gabona vám megszüntethető nem volt; a nehézség abban rejlik, hogy ezen illeték megszüntetése esetén az abból befolyó jövedelem pótlására másnemű országos bevételek útján kellene gondoskodni. Az illetékből befolyó jövedelem ugyanis 0 Felsége 1854. évi május hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a földtehermentesitési adósságból Tirolt terhelő l / 3 r ^ sz fedezésére rendeltetett és midőn 1S95. végével a tiroli földtehermentesitési művelet lebonyolittatott, azon további nehézség állott a. szóban levő illeték megszüntetésének útjában, hogy az abból eredő jövedelem az ezen tartományt sújtott nagy elemi csapások következtében még oly országos talajjavitási és karbahelyezési költségekre fordítandó, melyeknek más módon való fedezése rendkívüli nehézségekkel van egybekötve. Ily körülmények közt Tirol nem nélkülözheti az ebből a régóta fennálló illetékből befolyó jövedelmet s igy bizonyos átmeneti idő szükséges a tiroli gabonaillet ók megszüntetésével járó pénzügyi nehézségek elhárítására. A magyar kormány a most befejezett tárgyalások alkalmával is sürgette e helytelen állapotnak a megszüntetését, de miután nem zárkózhatott el az elől, hogy Magyarország gabonakivitele Tirolba ezen illeték által semmiféle károsodást vagy korlátozást nem szenved s e mellett az illetéknek megszüntetése a monarchia másik államának jelentékeny terhet okozna, elvi álláspontjának fentartása mellett beleegyezett abba, hogy ezen különben is csak elvi szempontból kifogásolt illeték a vámszövetség tartama alatt továbbra is fentartathassék A tiroli gabona vám szedése Magyarország gazdasági érdekeit azért nem érinti, mert Tirol termelése saját gabonaszükségletónek csak csekélyebb részét lévén képes fedezni, az ott szedett illetéket kizárólag a fogyasztók kénytelenek viselni s igy az árcsökkentő hatással nem bir. A XIII., XIV. és XV. czikkhez. Ezeknek a czikkeknek a métermérték és súlyrendszerre, a kereskedelem ós ipar üzésére és a házalási ügyre vonatkozó rendelkezései az 1878. évi vám- és kereskedelmi szövetség XIII.. XIV. és XV. czikkének határozataival teljesen azonosak. A XVI. czikkhez. E czikkbe a korábbi vámszövetsóg XVI. czikkének az 1893 : XT il. törvényczikkel módosított szövege lényegében változatlanul vétetett át, az alább ismertetett és az 1898. évi vámszövetségi törvényjavaslatba is felvett módosításokká], melyek nagy ob bára irályi természetűek, részben pedig az időközben szerzett tapasztalatok és megváltozott viszonyok következtében váltak szükségesekké. Az 1. pont a korábbinál határozottabb szövegezést igényelt. Ezen 1. pont korábbi szövege következőkép hangzik:
