Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
16 Ehhez az állapothoz idomult az ország egész gazdasági élete, még pedig éppen abban az időben, midőn az átmenet a termelési gazdaságból a fejlettebb tőke- és hitelgazdaságra és ezzel az ország gazdasági életének nagy arányú fejlődése végbement. Ennek az állapotnak fő előnye az, hogy Magyarország részére határain túlterjedő és a külföldi verseny ellen védett nagy kiterjedésű állandó fogyasztási piaczot biztosit. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy ezen fogyasztási piaczok a külföldi államok véd vámos irányzata következtében az idegen termékek bevitele elől mindinkább elzárulnak és hogy ennek folytán saját nyersterményeink is a világforgalomban fokozatosan tért veszítettek, parancsolólag lép fel az ország legéletbevágóbb gazdasági érdekének az a követelménye, hogy termelésünk feleslege számára oly fogyasztási területet biztosítsunk, melynek felvételi képességére mindenkor számithatunk és mely ily módon gazdasági viszonyaink tovább fejlesztésének biztos alapját nyújtja. Ily fogyasztási piaezunk, még pedig szomszédságánál fogva legtermészetesebb és az értékesítés tekintetében legelőnyösebb, termelési viszonyaira való tekintettel pedig legbiztosabb és legállandóbb piaezunk volt és lesz továbbra is Ausztria, melynek fokozódó felvételi képessége tette lehetővé, hogy nyerstermónyeink tekintetében csak csekélyebb mérvben vagyunk a külállamok piaczaira utalva. Ebben domborul ki az eddigi gazdasági állapotnak ama további tagadhatlanul nagy előnye, mely szerint az gazdasági termelésünket a világpiaezok változó esélyeitől függetleníti. Különös figyelmet érdemel e mellett azon körülmény, hogy az osztrák piacz immár nemcsak mezőgazdasági termékeinkre nézve, hanem több ipari czikkünk elhelyezése tekintetében is fokozódó jelentőséggel bír. Mindezen gazdasági előnyöket azonban a kormány legjobb meggyőződése szerint termelésünk csak úgy élvezheti teljes mértékben, ha a monarchia két állama közötti forgalmi szabadság az eddigi állapotok fentartásával érintetlen marad, mert csak ez a helyzet nyújtja a forgalomnak korlátlan szabadságát és azt a védelmet, mely ezen a forgalmi területen a külföld versenyét enyhíti és a világpiaezok kedvezőtlen esélyeit ellensúlyozza. Kétségtelen azonban, hogy gazdasági helyzetünk nem ítélhető meg egyoldalúan mezőgazdasági érdekeink szempontjából, kötelességet mulasztanánk, ha ezen nagy horderejű gazdasági kérdés elbírálásánál figyelmen kivül hagynók iparunk fejlesztésének fontos érdekeit, melyeknek kellő gondozása nélkül Magyarország gazdasági megerősödése és felvirágzása nem várható. A vámterület közössége nem jelentheti azt, hogy Magyarországnak az iparfejlesztés elsőrendű fontosságú és elodázhatlan feladatairól le kellene mondania, sőt ellenkezőleg a kormánynak erős meggyőződése az, hogy — miként annak az 1899 : XXX. tör vényczikkre vonatkozó javaslat indokolásában is kife-
