Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-244

217 tarifa oly tarifával helyettesittessék, mely termelésünk számára legalább a vámterület fogyasztását biztositsa. E czélból még 1 879-ben megindittattak a tárgyalások a vámtarifa revisiója iránt. Ezek a tárgyalások, melyek csaknem három éven át tartottak, az 1882 évi XVI törvényczikk mellékletét képező és az 1882. évi június hó 1-én életbe lépett vámtarifának megállapítására vezettek. Ez az új vámtarifa visszaállította a gabonanemüeknek és az őrleményeknek az 1878. évi vámtarifában megszüntetett vámjait, melyek az 1853. évi vámtarifa tételeinek feleltek meg, és egyúttal magasabb vámtételeket állapított meg a legfontosabb ipari czikkekre, mint a pamut- és lenfonalakra és árúkra, gyapjuárúkra, bőrre és bőrárúkra, vasra és vasárúkra, gépekre, vegyészeti segédanyagokra és árúkra stb Ezenkívül tengeri kikötőink hajó- és kereskedelmi forgalmának élénkítése czéljából a gyarmatárúkra, azoknak tengeren való behozatala esetén, különbözeti vámok léptettettek életbe, a kávé, aszuszőlő stb. pénzügyi vámjainak egyidejű felemelése mellett. Ezek a felemelt pénzügyi vámok már az 1882. évi HL törvényczikk intézkedései által léptettettek életbe, melyek alapján 1882. évi márczius hó 1-től kezdve vámpótlékok szedettek az 1S78. évi vámtarifa megfelelő tételei után. Az ásványolajok félemelt vámjait Mlön törvény (1882 : XVIII. t.-cz.) állapította meg, mely 1882. évi szeptember hó 1-én lépett hatályba. Az 1882. évi vámtarifa e szerint a korábbitól eltérőleg már határozottabb védvámos irányzatot követett. E mellett megalkotásánál az a törekvés is érvényesült, hogy a pénzügyi vámok ujabb emelésével az állam jövedelmei ismét szaporittassanak. A tarifa az 1884. évi XXI. törvényczikk által módosíttatott t mely a_szesz megadóztatására vonatkozó új intézkedésekkel kapcsolaïBaïï" a sajtolt élesztő vámját felemelte, Az 1882. évi vámtarifa és az a mellett fennálló kereskedelmi szerződések áltafleremtett vám- és kereskedelmi politikai helyzet azonban a külföldi államok által fontos kiviteli czikkeinket illetőleg életbe léptetett vámemelések következtében csakhamar lényegesen megváltozott. Németország 1885. évi vámtarifareformjával a termelésünket érdeklő cztkkek közül különösen a búza, árpa, liszt, szerszámfa és fürészárú, ló, tehén, ökör, sertés vámjait tetemesen, sok esetben több mint 100°/o-kai emelte. Hasonlóképen felemelte Francziaország is a gabona és állatok vámjait. A küláliamok vámpolitikájának ezen átalakulása következtében \ az 1882, évi vámtarifa revisiója már 1885. évben megkezdetett, / mely revisió azután az 1887. évi június hó 1-én hatályba lépett * 1887. évi XXV. törvényczikkel foganatosíttatott. Ez a törvényczikk nem egészen új vámtarifát léptetett éleibe, hanem csak az 1882. évi vámtarifának módosításáról intézkedik. Ez a módosítás azonban igen mélyreható volt, a mennyiben nemcsak több mezőgazdasági czikkre, hanem az ipari czikkek egész sorozatára nézve emeltettek fel a vámok. Ezen vámemeléseknél mérvadó volt az a szempont,, hogy ha már nem szerezhetők vissza azok a piaczok, melyekről termékeink a külföldi államok védvámos politikája és az egyre erősbödő tengerentúli verseny következtében mindinkább kiszorultak, legalább a vámterület fogyasztása biztos.ttassék termelésünknek és Főrendi iromány. V. 1901—1906. 2S