Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

14 a monarchia két állama közötti kölcsönös közbenső árúforgalomra vonatkozó statisztikai anyag gyűjtésére és közlésére (új XI. czikk), a közvetett adókra, adóvisszatéritésekre és kiviteli jutalmakra, továbbá a gabonaneműeknek Tirolba való bevitelénél szedett országos illeték megszüntetésére, illetve ezen illetéknek a Tirolban termelt gabonaneműekre való kiterjesztésére (új XII. czikk), a szabadalmi oltalomra (XVI. czikk), az árújegy-, mustra- és mintaoltalomra (XVII, czikk), az állatforgalom megkönnyítésére és biztositására (új XXI. czikk), a mesterséges borokra és a mezőgazdasági termények hamisítására vonatkozó rendelkezéseknek a monarchia két államában való egyenlősítésére (új XXII. czikk), végül a vám- és kereskedelmi értekezletre (új XXm. czikk) vonatkozó új rendelkezések említendők fel. Az idézett törvényjavaslattal kilátásba vett új vám- és kereskedelmi szövetség tartama 1899. évi január hó 1-étől 1907. évi deczember hó 31-ig terjedt volna. Minthogy ez a törvényjavaslat az 1898. évben törvényerőre emelhető nem volt, másrészt az 1898. évi I. t.-cz. érvénye csak az emiitett év végéig terjedt, a vám- és kereskedelmi viszonyoknak az 1898. évi I. törvényczikkben megállapított ideiglenes rendezése az 1899. évi IV. törvényczikkel ugyanezen évi deczember hó 31-ig meghosszabbíttatott, azzal azonban, hogy ez a rendelkezés érvényét az 1899. évi deczember hó 31. előtt is elveszti, ha végleges törvényhozási intézkedés lép hatályba. Ily végleges intézkedés terveztetett a vámszövetségi viszonynak helyreállítását czélzó, fentebb említett 388 ír. számú törvényjavaslattal, mely azonban, miután kilátás nem nyilt arra, hogy az azonos kormányjavaslat Ausztriában alkotmányos tárgyalás alá vétessék, a jelenlegi kormány által 1899. évi június hó 14-én visszavonatott és helyette a »vám- ós kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről« szóló az a törvényjavaslat terjesztetett elő, mely mint az 1899. évi XXX. törvényczikk emelkedett törvényerőre. Ez a törvényczikk nem a korábbi szövetségi viszony megújításával vagyis kétoldalú szerződésnek törvénybe iktatásával, hanem az országnak az 1867. évi XII. törvényczikk 68. §-ában fentartott önálló törvényes intézkedési joga alapján, tehát a monarchia másik államától függetlenül, Magyarország szabad rendelkezési jogának gyakorlásával rendezi az Ausztriával fenforgó gazdasági viszonyainkat, midőn elrendeli, hogy az 1897. év végével lejárt vámszövetség határozatainak megfelelő állapotok, — feltéve, hogy azok és a viszonosság Ausztriában szintén változatlanul fentartatnak, — az 1907. év végéig hatályban maradnak. Az 1899. évi XXX. törvényczikk tehát az 1898. évi I. és 1899. évi IV. törvényczikktől eltérőleg nem egy évi pro vi soriam ot alkotott, hanem a vám- és kereskedelmi viszonyokat hosszabb időre szabályozta és e mellett gondoskodott azokról a biztosítékokról is, melyek mellett a korábbi vámszövetségnek megfelelő állapotok ily hosszabb időtartamra vámés kereskedelmi szövetség nélkül fentarthatók és az ország gazdasági érdekei minden irányban kielégítést nyerhetnek. Ezek a biztosítékok a törvény 4. ós 5. §-ában vannak letéve, melyek