Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
s 2. Az egyik állam alattvalói, úgyszintén azon személyek, kik ezen államban laknak vagy ott teleppel birnak, a találmányok oltalma tekintetében a másik államban mindenben ugyanazon jogokat élvezik, mint ennek saját állampolgárai. 3. Ha az egyik államban bejelentett valamely találmány a szabadalom megadásának napjától számitandó 90 napon belül a másik államban is mint találmány bejelentetik, ezen későbbi bejelentésnek minden tekintetben azon hatálya van, mintha az első bejelentés idejében eszközöltetett volna. 4. Ezen czikk 3. pontja értelmében az egyik államban bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmű vagy hosszabb tartamú oltalomban, mint az államban, hol a találmány először bejelentetett. 5. Az egyik államban előállított árúknak a másik államba való bevitele az illető találmány oltalma tekintetében ezen utóbbi államban nem vonhat maga után hátrányos következéseket. 6. Az egyik állam szabadalmi hatóságai által kiállított okmányok és hirdetmények, ha azok a másik állam szabadalmi hatóságai előtt használtatnak, külön hitelesitésre nem szorulnak. 7. Az eddig közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak, addig, mi g azok ujabb törvény értelmében át nem alakittatnak, tartamuk idejére mindkét államban változatlanul érvényben maradnak. Ily szabadalomnak meghosszabbítása, vagy teljes, vagy részbeli érvénytelenítése iránt a két állam kereskedelemügyi ministerei egyetértőleg határoznak. A mennyiben az egyik állam kereskedelemügyi ministere a meghosszabbításhoz hozzá nem járulna, a szabadalom ezen államra nézve hatályát veszti. Ha az egyik államra nézve kimondott érvénytelenítéshez a hozzájárulás megtagadtatik, vagy ha az ez iránt tett javaslathoz a hozzájárulás a javaslat beérkeztétől számitandó három hónapon belül nem nyilváníttatott, akkor a szabadalom a tett javaslatnak megfelelően hatályát veszti azon államra nézve, a melyben az érvénytelenítés kimondatott. Minden egyéb ilyen szabadalmakat érintő ügyet a két állam kereskedelemügyi ministerei egymással közlik. Az ily szabadalomnak a. másik államban eszközlendő meghosszabbításáért az utóbbi államban a jelenlegi szabadalmi díjnak megfelelő 25°/o-nyi lajstromozási díj fizetendő. XVII. czikk. 1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták, valamint a kereskedelemben és forgalomban használt nevek, czégek, czímerek és telepmegnevezések mindkét államban teljes törvényes oltalomban részesülnek. 2. A jegyek, mustrák és minták oltalmára a két államban fennálló törvényes határozatok csak a két fél egyetértésével változtathatók meg. 3. Az által, hogy valamely jegy, mustra és minta valamelyik kereskedelmi és iparkamaránál vagy a lajstromozással jövőben netán megbízandó hatóságnál a két állam egyikében letétetik és lajstromoztatik, a két állam egyikének alattvalói, valamint oly személyek részére, a kik ezen államban lakással vagy teleppel birnak, a törvényes oltalom mindkét államra kitérjedőleg megszereztetik. 4. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, a melyek valamely állampolgár vagy a belföldön lakással avagy teleppel biró személy árújegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag 1 illetékes azon állam, a melyhez a jegy, mustra vagy minta birtokosa állampolgárságánál fogva tartozik vagy a melyben lakással vagy teleppel bír.
