Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-162

314 162. szám. Begavölgy vizbajainak most tervezett rendezésénél azonban még egy körülményre kell figyelemmel lenni. Emiitettem fentebb, hogy az árvízvédelem érdekében tanulmány tárgyát képezte a víztározás ama módja, hogy az árvizek ne a Japályra való lépésük helyén, hanem fent a vízgyűjtő terület magas völgyeiben hajtassék végre. A Bega vízgyűjtő területén 21 völgy lett e czélból átkutatva és minden lehető helyen a völgyzárógátak is megterveztettek, melyek költsége 19,343.073 korona 78 fillérrel irányoztatött elő. Ezek közt több oly völgy létezik, melyekben völgy zárógátak igen mérsékelt költségekkel létesíthetők s azok medenczéinek befogadó képessége nemcsak a Bega egyes főmellékpatakjai hirtelen lezúdulásának esélyeit képes nagy valószínűséggel szabályozni, hanem a hajózó és öntöző viz biztosítására is lényeges behatással lehetnek. Bár a völgyzárak segélyével való tarozás, mint a Bega vízgyűjtőjére kiterjedő árvédelmi rendszer, a fentebb felsorolt okoknál fogva bizonytalan, mégis, hogy a Bega árhullámának a Temesbe való átvezetése folytán a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat érdekeltsége a lehetőségig legritkább esetben hozzassék abba a helyzetbe, a mely előáll, ha a Temes legnagyobb víz idején a Bega legnagyobb vize is levezetendő a Temes töltései közt, kívánatos, hogy a Bega vízgyűjtő területén idővel azok a völgyzárógátak is létesíttessenek, melyek egyéb ez élők mellett kiválóan alkalmasak nagy mennyiségű víztömegeknek időszakos visszatartására. Ilyenek a Gyertyámos patak és Székás-i völgy, a kurtyai és kis-szurduki völgyek, mely utóbbiak a Bega folyó vízgyűjtő területének csaknem egész balparti részére kiterjednek s összeségükben a Gyertyámos és Bega 2.107 négyzetkilométer egész területéből 8*56*1 km

2-re, tehát az egésznek 27*s°/o-ára birnak kihatással és mintegy 53 millió m

3 víz időszakos visszatartására, és igy a Bega maximalis árhullám csökkentésére képesek lennének, a mely viz azután a hajózás, öntözés és halászat nem csekély hasznára lenne — a köz ép viz tartamának meghosszabbításával, — a Begán leereszthető. Ezen 4 völgyzár közül a Gyertyámos patak árvizeinek ideiglenes felfogása az eddigi tanulmányok szerint nagy szerepet van hivatva betölteni, mert e patak árvizei gyorsan szoktak megjelenni a Bega fausztató csatornában és jelentékenyek, a mennyiben másodperczenkénti legnagyobb hozományok állítólag 76 m

3-t is kitesz. Elkerülhetetlen tehát, hogy módunkban legyen e patak vizét visszatartani, ha a Bega maximalis 83 5 m

3 vizét hozza, hogy a Bega és Gyertyámos maximalis árhulláma a hajózó Bega-menti területek veszélyére ismét ne találkozhassék. A Bega vízhozamának mérséklésére különösen a Kis-Szurduk fölötti, utána a Székás és Kurtya feletti völgyzárógát bir befogadóképességénél, mint létesítési költségeinek mérsékeltségénél fogva különös jelentőséget, miért ezek lennének idővel létesítendők. Mindezek közül azonban a jelenlegi javaslat keretébe csak a Gyertyámos patak völgyében az eddigi tanulmányok szerint fontossággal bíró völgyzárógát költségét állítottam be 453.352 korona 86 fillérrel. Az emiitett további 3 völgyzárógát iránt még nem határoztam, hanem azon fontosságnál fogva, melylyel ezek más, — fentebb felsorolt szempontokból is bírnak, ezekre, nemkülönben a Gyertyámos völgyre is a legkiterjedtebb csapadékmérő hálózat létesítésével, vizmérczék és vízmérő állomások felállításával, a csapadék és a lefolyásra kerülő vízmennyiség tömegének, valamint az ezek közti összefüggésnek megállapításával — mint a melyek beható ismerete a völgy zárógátak tervezésénél és azok hatásának megítélésénél elkerülhetetlenül szükségesek — a legkiterjedtebb tanulmányokat folytatólag folyamatba tétettem, hogy a most 10 évre