Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-157

157. szám. 249 figyelembe jövő körülményekuél fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők; e mellett azonban figyelembe lesznek veendők azon szabályok és szabványok is, a melyek karfák és kerékvetök alkalmazását és előállítását illetőleg állami és törvényhatósági közutakra nézve érvényben vannak. Útátjárók elzárására szolgáló sorompók csak nagyon élénk forgalmú vagy különleges helyi fekvésű útátjáróknál, avagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményekhez képest — megfelelő szerkezetű kézi- vagy vonó-sorompókkal lesznek ellátandók, a pálya építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kijelöltetni. Külön megemlittetik, hogy azon intézkedések, a melyek sorompók alkalmazását illetőleg egyes útát­járókra nézve netán már a bejárási vagy pótbejárási jegyzőkönyvek és azokat helybenhagyó ministeri rendeletek foglaltatnának, szintén végrehajtandók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyesek kötelesek üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. E végből; 1. kötelesek az összesen mintegy 94 km. vonal- és 104 kilométer huzal­hosszban létesítendő távirda és villamos védjelző berendezéshez szükséges 1.900 drb. téli vágású ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, ákácz- vagy vörös fenyőoszlopot — melyeknek felső, vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozha­tik — saját költségükön beszerezni és a soproni posta- és távirdaiga zgatóság­nak átadni. Az átadandó 1.900 drb oszlop közül 200 drb 8*o m. és. 1.700 drb 672 m. hosszú kell, hogy legyen. A mennyiben a vasút építése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonala­változtatások, állomás-áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott épitési anyagok mennyisége nagyobbodnék, kötelesek az engedélyesek az e czímen felmerülő több-költséget is az épitési tőkéből viselni. 2. Engedélyesek kötelesek az ezen szakaszban előirt távirda- és jelző-beren­dezések építése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költségeket viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az építés foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresnék, 12.700 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a Budapesten székelő országos m. kir. posta- és távirdapénztárba befizetni s az erről kiállított letét-nyugtát az építés foganatosí­tására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg a soproni m. kir. posta- és távirda­igazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyesek kötelesek a fentiek szerint átadandó oszlopokat, a többi összes épitési anyagokat és szerszámokat, az építés vezetésével megbízott tiszt­viselő intézkedéseinek megfelelően a vasútvonal mentén saját közlekedési esz­közeivel nagyban szétosztani, a részletes szétosztáshoz szükséges pályakocsikat pedig, minden díjmegtéritésre való igény nélkül, átengedni. Az esetben, ha engedélyesek a távirda, távbeszélő és villamos jelző-beren­dezések építését oly időben kívánnák, a midőn a pályán vasúti járművekkel közlekedni még nem lehet, kötelesek gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb Főrendi iromány. III. 1901—1906. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom