Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-157

157. szám. 233 A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspálya-vonal területére illetékes m. kir. posía- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerünck tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyesek kötelesek a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 28.000 koronát meghalad. N Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czímleteket az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt határoz« Főrendi iromány. III. 1901—1906. 30