Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-131
114 131. szám. várható, addig a többi czimeken kevesblet mutatkozik, mert a rablétszám csökken s mert a természetbeni lakások egyenértéke sem a kiadásnál, sem a bevételnél nem irányoztatik elő, s ez maga 76.710 Kra rug. Ezekkel a rendes bevételi kevesbletekkel szemben a közös hadsereg nyugdíjtéritményeiből 12.400 K. bevételi többlet, a kassa-oderbergi vasút kamatbiztositási előleg visszatérítéséből 331.392 K. bevétel, a honvédelmi ministeriumnál a nevelő és képző intézetek fizetéses növendékeitől 26.791, hulladékokból 6400 Kval több bevétel várható. A belügyministerium rendes bevételi többlete 171.418 K. Ez a többlet akként alakul, hogy a betegápolási alap átfutó jellegű 35.920 K. kisebb bevétele mellett a m. k. csendőrségnek az aninai telepi költségtéritménye 4.000 Kval- kevesebb, ellenben a székesfőváros hozzájárulása az állam' rendőrség költségeihez 23.110 Kvai magasabb. A saját bevételei is ennek a rendőrségnek 908 Kval nagyobbak, továbbá a hivatalos lap után 123.000 K. több bevétel várható, s végül a közegészségügyi bevétel magasabb 64.320 Kval, főleg a pozsonyi és a marosvásár helyi állami kórházak után. A kereskedelmi ministeriumnál egészben 11,314.215 K. bevételi többlet jelentkezik. Ebből, mint érintve volt a rendes kiadásoknál, a zálogházak 15.000 K. átfutó jellegű többletén kivül a posta, távirda és távbeszélőre 4,200.000, a m. k. postatakarékpénztárra 221.000, a m. k. államvasufákra 6.604.000 K. jut. Ezenkivül az államépitészeti hivatalok hozzájárulása czimén elejtett 26.774 s a mértékhitelesitésnél jelentkező 3.400 K. kisebb bevétel mellett elő van irányozva gőzkazánvizsgálati díjakból 125,000, kikötői illetékek fejében 60.000, alapitványok s más jövedelmek fejében egyes czimeken 119.389 K. A vallás és közoktatásügyi ministeriumnál a rendes bevételi többlet 831.094 K-t tesz ki. Ebből a kolozsvári Karolina-kórházra és egyetemi klinikákra 389.676 K s a budapesti tudományegyetemre tandíj, klinikai bevétel, az alapok jövedelmei fejében 198.855 Késik. Ezeken kivül főleg tandíjakból a felsőbb tanintézetek bevételei 3643, tandíjak és hozzájárulások, nemkülönben az internatusok és vizsgálati díjak fejében a középiskoláké 75 128, hozzájárulások és tandíjak czimén a népnevelési intézeteké 143.133, a szakiskoláké 14.610, tandíjak fejében a művészeti iskoláké 5000, alapítványokból és katalógusokból a muzeumoké 1049 Kval magasabbak. A pénzügyministerium rendes bevételi többlete 11,244.370 K. A pénzverés és fémbeváltás 3,254.454, a sótermelés átfutó jellegű 3.309 és több szolgálati ág 29.706 K. kisebb előirányzata mellett egyes szolgálati ágazatoknál a zárszámadási eredmények alapján beállittatott 288.333 K többlet és az új földadósorozati munkák költségei megtérítése fejében átfutó tételként 21.000 K. Elő van irányozva zárszámadási eredmények alapján bélyegből 653.910, jogilletékekből 1,031.900, díjakból 472.600 K többlet. A dohányjövedék bevételi többlete 891.500, asójövedéké 677.950 K. Figyelembe véve a kiadásikevesbleteket, a dohányjövedék tiszta haszna 1,274.299, a sójövedéké 703.819 Kval emelkedik. A fémkohászat átfutó jellegű 218.595 K bevételi többlete mellett figyelmet érdemel, hogy az állami vasgyárak 2,336.078 K bevételi többletével szemben áll 2,790.803 K kiadási többlet, vagyis a tiszta jövedelem 454.725 Kval aiább száll. Különféle bevételekből a többlet 1,275.983 K. Ez folyománya annak, hogy az inségi kölcsönök és egyéb állami követelések kamata fejében 725 000 Kval több irányoztatott elő, a közigazgatási hatóságok által kiszabott birságok fejében pedig 640.000 K Íratott elő. Végül egyenes adók fejében 3,284.000, fogyasztási és italadók czimén 3,380 000 K többlet állíttatott be. Ugyanis emeltetett a tőkekamatadó egymillió, a szállitási adó kétmillió, az általános jövedelmi pótadó 300.000, az adókivetési költségtérítmény
