Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.
Irományszámok - 1901-102
102. szám. 75 102. szám. (8. ülés, 127. jegyzőkönyvi pont). Jelentése a főrendiház pénzügyi bizottságának a „némely államadósság beváltásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. A szőnyegen forgó törvényjavaslat benyújtását azon körülmény indokolja, hogy ez által a kincstár a közterhek emelése nélkül, oly anyagi eszközök birtokába jut, a melyeknek segélyével megoldhat több olynemü feladatokat, a melyeket az állami életnek megakasztást nem tűrő, folytonos fejlődése mintegy parancsoló szükségképen szab az állam és törvényhozás elé. A pénzpiaczon észlelhető pénzbőség és egyéb kedvező jelenségek, valamint a békéseknek ígérkező politikai viszonyok a jelen időpontot teszik kiválóan alkalmassá arra, hogy a javaslatban részletesen elsorolt államadósságoknak alacsonyabb kamatozása, adósságra leendő átváltoztatása most vitessék keresztül, a mi annál is indokoltabb, minthogy egy tekintélyes része az államadósságoknak oly kamatlábra szól, a mely sem a befektetési czélokra szolgáló értékpapírok általános kamatviszonyainak, sem az állam hitelének ma már meg nem felel. A most elsorolt indokoknál fogva a pénzügyi kormányzat felhatalmazást kér arra, hogy a javaslat 2. §-ában elsorolt, részben külön jelzálog-fedezettel biró kölcsöneink egy részét egyesíthesse, a mi ellen — egyebektől eltekintve — már csak az államadósságok administratiójának könnyítése és költségeinek apasztása tekintetéből sem lehet kifogást emelni, továbbá a koronaérték nemzetközi elismerésének elöbbrevitele szempontjából az eddig külföldi értékekre is kiállitott törlesztéses kölcsönöket kizárólag koronaértékre kiállitott, de nem törlesztéses, hanem járadék-kölcsönre történő átváltoztatásával a költségvetésnek kiadási része mintegy hét millió koronával fog apadni az által, hogy a 4 1 /2°/°* os czímletek 4°/o-os czímletekké változtattatnak át és a törlesztések megszüntetnek. « A pénzügyi kormánynak a javaslatban körülirt eme terveinek megvalósítását a bizottság helyesnek és kívánatosnak tartja még ama felvethető kérdéssel szemben is, vájjon bizonyos számú évek elmultával nem érhetnénk-e él ezen művelet végrehajtásával a mostaniaknál nagyobb megtakaritásokat is 3 Mivelhogy azonban ily eshetőségnek bekövetkezése előre nem látható s azok sok oly körülményektől függnek, melyek előidézése vagy irányítása hatalmunkban nem áll s miután számolnunk kell azzal is, hogy minden jövendőbeli conversiónak eredményét az 10*
