Főrendiházi irományok, 1901. II. kötet • 85-122. sz.

Irományszámok - 1901-121

202 121. szám. Hasonlóképen későbbre kellett halasztani a samac-doboji szabványos és a bugojnó-arzanói keskeny nyomtávú összekötő vonalak építését is, mindazon­által akként, hogy ezen összekötő vonalak építése haladéktalanul és biztosan kövesse a Sarajevo-Sandzak határszéli vonalnak és ezen vonalból kiágazólag Visegrádon át a Rzava-völgyben Vardiste felé vezetendő szárnyvonalnak kiépítését. Ekként az egész összeköttetés kiépítése biztosíttatnék. A tisztelettel előadottak szerint ez idő szerint első sorban a Sarajevótól a Sandzak felé vezetendő fővonal és a szerb határ felé vezetendő szárnyvonal építtetnék meg, még pedig keskeny vágánynyal. Miután a vonal a csatlakozás létesítéséig nem fog nagy forgalmi jelentőséggel birni, a forgalomnak lebonyolí­tására és fejlesztésére, valamint a katonai és közigazgatási szolgálat igényeinek kielégítésére egyelőre keskenyvágányú pályaként is elegendő lesz. Épen ezért arra kérem a tisztelt képviselőház felhatalmazását, hogy a vasút­nak a fentebb jelzett módon való kiviteléhez a magyar kormány hozzájárulhasson. Ki van mondva a törvényjavaslatban egyfelől: a samacz-doboji, másfelől: a bugojno-arzanói vonalak kiépítése is, még pedig mindenütt azon vágánynyal, milyen azon vasút, melyhez csatlakoznak. így a forgalmi érdekek a jövő szempontjából is biztosítva vannak. Ezek után legyen szabad áttérnem a törvényjavaslat 1. §-ában körülirt s a most emiitett két vasutat megelőző sorrenddel építendő Sarajevo határszéli kes­kenyvágányú vasútra vonatkozó részletesebb adatok előterjesztésére. A Sarajevótól a török határig terjedő fővonal kereken 141 km. a medjedje­visegrád-vardistei 32*5 km. hoszszal épülne. Sarajevónak a Sandzak és a szerb határral való Összeköttetésére hivatott vasútvonal irányát a természetes vízfolyások adják meg. Ezeket követve alig kép­zelhető czélszerüen más vonalvezetés, mint a mely Sarajevótól a Miljacka völgyé­ben Palen és a Karolina-nyereg vízválasztón keresztül a Praca völgyében, majd a Drina mentén Ustipraca mellett a Lim betorkoiásáig Medjedje alá vezet, mig innen a Sandzak felé tervezett vonal a Lim völgyén felfelé az Uvac betorkoiá­sáig a Priboj melletti országhatárig haladva, másfelöl pedig a Drina mentén fekvő Visegrádtól a Rzava folyását követve, szárnyvonalként ágaznék ki a szerb határ mellett fekvő Vardiste dolnjáig. Ez a vonalvezetés nemcsak a legrövidebb és a Bosna és Lim közti víz­választó áthágására a legalkalmasabb útirányon eléggé kedvező emelkedési viszonyok között halad, — hanem egyúttal az iránt is biztosítékot nyújt, hogy a mindenesetre jelentékeny költséggel előállítandó pályatest teljesen biztos és szabályszerű for­galom lebonyolítására állandóan nagyobb fentartási munkák szüksége nélkül alkalmas marad. Az egész pálya szabványos nyomtávú vasút irányviszonyainak alapul vételével azonban úgy, mint a megszállott tartományok vasutjainak törzshálózata, 76 cm. nyomtávval olyként létesíttetnék, hogy a kanyarulatok legkisebb sugara 200 mt — a legnagyobb emelkedés,-illetve esés 18"5°/oo-ot tenne. A vonalak legmagasabb pontja a Carolina nyergen 973 m.-rel fekszik a tenger magasága felett. A fővonal Sarajevőből kiindulva, nem haladhat a völgy fenekén, mert ez esetben a Pale közelében fekvő fensik csak fogasrúd segélyével volna elérhető, hanem a jórészben erdős hegyoldalban majd a Miljacka szakadékában haladna a 10 km.-nyire fekvő Dovlici állomáson át a 19 km.-re eső Pale állomás felé, mely vonalrészen számos áthidalás és partbiztositási munkára lesz szükség. Pale maga a sarajevóiak nyaraló helyét képezvén, személyforgalomra nyújt kilátást, mi mellett a vasút a vidék erdőtermékeinek kihasználását is elő fogja mozdítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom